A hét elején az euróhoz képest 373-374 körüli forintárfolyamban szerda óta érdemi gyengülés következett be: ma reggel már 382 is volt a jegyzés. Külső tényezők nem indokolták a gyengülést, a tavalyi legfőbb gyengítő ok teljesen megszűnt: a gáz ára közel van éves mélypontjához 25-27 eurós megawattóránkénti áron, ráadásul jelentősen csökkent idén a hazai gázfogyasztás, így az energiaimportra már nem kell több devizát szánni, mint a korábbi években.

Költségvetési aggodalmak, uniós források

Ami az elmúlt napokban kiválthatta a befektetők aggodalmát, az a költségvetési helyzete, illetve az európai uniós források beragadása. A költségvetéssel kapcsolatban többször felmerült az utóbbi időben, hogy módosítás nélkül nehezen teljesíthető az idei hiánycél, miután a bevételek nem a tervezett szerint alakulnak, és vélhetően a költségvetés tervezéskor már az uniós pénzekkel is számoltak.

Ezek a források pedig csak nem akarnak érkezni: már tavaly év végén úgy tűnt, hogy megegyezés született, de azóta is csak húzódik a kérdés, így érthetően egyre szkeptikusabbak a piaci résztvevők. Jogosan: az uniós források nélkül az ország tartósan leszakadna a felzárkózásban, a befektetők pedig elkerülnék az Unió történetében páratlan helyzetbe került tagállamot.

Nem engedik el a hiányt

A helyzet komolyságát jelzi, hogy csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt, és az összes felmerült kérdést érintette. A pénzügyminiszter nyilatkozata a Reutersen jelent meg, és többek között arról beszélt, hogy egyelőre nem kell hozzányúlni a költségvetéshez, miközben továbbra is tartani szeretnék az eredeti 3,9 százalékos hiánycélt.

Véleménye szerint a költségvetés kiadási oldalát mérsékli, ha az év hátralévő hónapjaiban erősen csökken az infláció, és erre komoly esély van: Varga Mihály 7-8 százalékos inflációt prognosztizál decemberre. Ugyanakkor szeptemberben felülvizsgálják a költségvetés helyzetét, hogy szükséges-e bármilyen módosítás a hiánycél tartásához.

Jegybanki veszteség kezelése

Még egy igen komoly, a költségvetést terhelő tételről született döntés: a jegybank veszteségét a költségvetés nem vállalja át, ahogy ezt az eddigi törvényi előírások szerint tennie kellene, hanem olyan módosítást terveznek, miszerint a jegybanknál marad a veszteség, és ezt kompenzálja majd az időszak, amikor jegybanki nyereség képződik. A kérdésben az Európai Központi Bankkal is egyeztetni fognak.

Fordulat az uniós pénzeknél

Az uniós források kapcsán Varga elmondta, hogy véleménye szerint rövidesen megindulhat a pénzek folyósítása, így nem is lesz szükség devizakötvény kibocsátásra. Ez arra utalhat, hogy a kormány részéről szándék lehet a megegyezésre, egy pénzügyminiszteri jelzés elég erős indikáció lehet erre.

Stabil forintot szeretnének

Végül, ami a forint szempontjából középtávon a leglényegesebb: a pénzügyminiszter megerősítette a jegybank néhány napja publikált tanulmányát, miszerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. 

Ez az árfolyamot rövidtávon nem feltétlenül befolyásolja, ugyanakkor döntő, hogy ha a kormány és a jegybank egyaránt jelzést ad arról, hogy stabil forintárfolyamot tartanak kívánatosnak, akkor szinte biztosra vehető, hogy a 2018-ban induló gyengülő trend a múlté. A következő években, ha nem történnek rendkívüli események, ismét stabil forintárfolyamot láthatunk majd, viszonylag kis ingadozásokkal.