A kutatók szerint a magyar gazdaság 2021-es pályája növekedési szempontból kedvezőbben alakult, mint amire a nyár elején módosított 2021-es költségvetés számított. Ugyanakkor az egyensúlyi viszonyok a tervezettnél sokkal kedvezőtlenebbek lettek, az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult.

Az eltérés jelentős részben a korábban gondoltnál is jobban túlhajtott választási, keresletélénkítő gazdaságpolitikára vezethető vissza, de fontos szerepe volt az EU-val kiéleződött, s a transzferek visszatartásához vezető konfliktusnak, valamint a világgazdasági folyamatok magyar szempontból kedvezőtlen jelenségeinek, így az energia-áremelkedésnek és az ezzel is összefüggő cserearányromlásnak, a chiphiányban kicsúcsosodó globális ellátási zavaroknak is.

A 2021-es 6,7 százalékos GDP-növekedés után 2022-ben 4,7 százalék körüli növekedési ütem várható - vélik a GKI Zrt. kutatói. Ezt valószínűsíti, hogy az egyensúlyi helyzet javítása szükségképpen a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli. A kormányzat néhány kis lépést már tett, s a monetáris politika szigora is kezd érdemibbé válni a markánsabb kamatemelés, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetése formájában.

A társadalom- és gazdaságpolitika változását indokolja az EU-val kialakult feszült, jelentős anyagi veszteséggel fenyegető viszony rendezésének, a magyar álláspont felülvizsgálatának szükségessége is. Az elmúlt évtized magyar gazdaságpolitikája folytathatatlanná vált, érdemi változások azonban csak a 2022 tavaszi választások után várhatók - írták a kutatók.

Amíg 2021-ben az átlagos reálkereset 3,5 százalékkal, a reálnyugdíj (a magas nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése nyomán, a tényleges inflációtól kissé elmaradó viták ellenére) 4 százalékkal emelkedik, a reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5 százalékkal nő.

Jövőre pedig a bruttó keresetek átlagosan 14 százalékkal emelkednek, ami 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést eredményez. A nyugdíjak reálértéke 6 százalékkal nőhet. A reáljövedelmek 7 százalék körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5 százalékkal bővül. A beruházások 2021-ben 8, 2022-ben 4 százalékkal emelkedhetnek. Egy radikális gazdaságpolitikai szigorítás ennél alacsonyabb ütemhez is vezethet - olvasható a friss prognózisban.

Mivel az államháztartás pénzforgalmi deficitje azonban már november végén 3931 milliárd forint volt, az év végi költekezés is kisebb lehet a korábban gondoltnál. A választási osztogatás 2022-ben – a nagyobb jövedelemkiáramlás és magasabb infláció hatását is figyelembe véve – mintegy 1000-1100 milliárd forinttal emelné a 2022-es államháztartási hiányt.

Az infláció mindkét évben 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020-es 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, az infláció kedvező esetben év végére várható értékét.

A GKI prognózisa
Megnevezés20212022
GDP (éves változás, %)6,74,7
Export (éves változás, %)10,510,0
Import (éves változás, %)9,09,0
Fogyasztói árindex (éves változás, %)5,05,0
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %)4,13,9
Államháztartási hiány (ESA, GDP %-a)7,56,0
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró)-2,00,5
Forrás: GKI Zrt.