Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Idén áprilisban jelentette be az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen, hogy az Egyesült Államok egy globális minimumkulcsot javasol a társasági adónak (tao), hogy ezzel is megakadályozzák a legnagyobb vállalatok adóerodálási gyakorlatait, valamint növeljék a költségvetés adóbevételeit. A legtöbbször a Facebook vagy a Google kapcsán hangzik el, hogy ezek a cégek a kedvező, 9 százalékos tao-szintű Írországba transzferálják a globális bevételeiket, hogy aztán ott minél nagyobb profitot realizáljanak az amerikai 21 százalékos szinthez képest. Viszont a legnagyobb gyógyszergyártóktól kezdve, autómárkákon át egészen az olajkitermelőkig sok cég él ezzel a gyakorlattal.

Az elmúlt években Magyarország is adóparadicsommá változott Washingtonból nézve: a hazai tao-szint is 9 százalék. Pontosabban ez a nominális kulcs, valójában a különböző adókedvezmények és adóalapcsökkentő megoldások révén a társaságok átlagosan 5 százaléknyi adót fizetnek a forgalmuk után. A Yellen-féle javaslat tehát jóval magasabb, ráadásul viszontbüntetési elvet használ, vagyis ha ugyan Magyarországon egy cég csak 5 százaléknyi adót fizet ténylegesen, akkor az amerikai részlegén hajtják be a maradék 10 százalékot. Érvelésük szerint ez igazságosabb feltételeket teremt mindenhol a világon, az országok adóbevételei nőhetnek, ami a lakosságra nem ró plusz terhet. Az amerikai álláspont az, hogy az egyenlő feltételek miatt a tőkekivonás sem indulna meg sehonnan.

A javaslatnak támogatói is vannak: épp azok a nagygazdaságok, így Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Japán, ahonnan komoly magyarországi jelenléttel bíró vállalatok érkeztek. A magyar gazdaság elmúlt években látott szárnyalása is nagyrészt a kedvező adókörnyezet miatt az országba áramló működőtőkének volt köszönhető, érthető is, hogy a kormány elutasítja az amerikai kezdeményezést. 

A minimumadó méreg a magyar gazdaságnak

- mondta péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Úgy látja, hogy az csökkenti a gazdaság rugalmasságát és rontja a versenyképességet, mert Magyarország abból él, hogy "a világ más részeinél olcsóbban, gyorsabban, rugalmasabban és megbízhatóan termel". A kormányfő azzal sem ért egyet, hogy kívülről kényszerítsenek ki Magyarországon adóemelést, ami az ország szuverenitását is sértené.

Meglepő módon viszont a nagy külföldi vállalatok magasabb, a világon egységes adóztatásával kapcsolatban a magyarok inkább Janet Yellennel értenek egyet: a Pulzus Kutató legfrissebb, a felnőtt lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatása szerint az emberek 62 százaléka válaszolta azt, hogy támogatja, hogy fair legyen az adózás, miközben csak 18 százalék ellenzi, mondván nemzeti hatáskörben kellene dönteni a tao minimális szintjéről, 13 százalék pedig azért nem támogatja, mert sok befektető elhagyhatja Magyarországot. Vannak azonban még radikálisabban adóemeléspártiak is, akik keveslik a 15 százalékos javasolt szintet.

Kép: Pulzus

A magyar férfiak és nők véleménye többnyire egybeesik a kérdést illetően: az előbbi csoportnál picit több vannak az egyenlő adózás hívei, így 67 százalék támogatja, szemben a nők 57 százalékával. A férfiak állnának bele inkább egy magasabb adószinttel a multikba: 8 százalékuk véli így. Miközben a nők 21 százaléka nemzeti hatáskörben tartaná a kérdést, 17 százalékuk pedig azért nem támogatja, mert a multik távozásától tart.

Kép: Pulzus

Érdekes módon a különböző generációk is egységesek a magyar társadalmon belül: a nyugdíjas és a középkorúak 60, a fiatalok 67 százaléka támogatja a Biden-féle tao-reformot. A 60 év felettiek között vannak viszont a legtöbben (20 százalék), akik szuverenitási okokból ellenzik a javaslatot, míg a másik csoportnál ennek a szempontnak csak 17-17 százalékos a támogatottsága. A 40-59 évesek között a legnagyobb azok aránya (16 százalékos), akik a befektetők lehetséges távozása miatt nem támogatnák a globális reformot.

Kép: Pulzus

Ha viszont az iskolázottság alapján osztjuk fel a magyar társadalmat, akkor élesebb különbségek látszódnak a támogatói és az ellenzői oldalon. Abban viszonylag egységesek az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel bírók (60-63-67 százalék), hogy támogatják, mert így fair lenne az adózás. Ugyanakkor kétszer annyi egyetemet végzett (12 százalék) emelne még nagyobbat a tao-szinten az egész világon, mint a legkevésbé képzetteknél, akiknél ezt csak 6 százalék támogatja, de a középfokú végzettséggel bíróknál mindössze 4 százalék emelne 15 százaléknál is nagyobbat.

A javaslatot a nemzeti hatáskört féltő ellenzőknél is utóbbi csoport van többségben, 21 százalékuk látja így. De az alap- és középfokú végzettséget szerzettek 17-19 százaléka látja így a helyzetet. Miközben a diplomások alig 2 százaléka gondolja azt, hogy a 9 helyett 15 százalékra emelt globális tao-szinten elhagynák Magyarországot a befektetők.

Kép: Pulzus

Már nem ekkorák a szélsőségek, de azért erősebb eltérések láthatók lakóhely szerint vizsgálva a magyarok a véleményét: a budapestiek 74 százaléka támogatja a javaslatot az igazságosabb adórendszer kialakulásában bízva, ami felülmúlja a pártolók arányát a megyeszékhelyeken (60 százalék), valamint a városokban és falvakban (59-59 százalék).

Kép: Pulzus

A fővárosiak és a vidéki városok lakosai azok, akik között a legkevesebben (3 és 4 százalék) akarna még egy a tervezettnél is magasabb tao-kulcsot. Közben látszik, hogy a budapestiek és megyeszékhelyeken élők tartják a legkisebb arányban (13 és 12 százalék) ezt szuverenitási kérdésnek, miközben a városiak és falusiak 22-21 százaléka ellenzi emiatt a tervet.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"