Nagyon kemény volt a harmadik negyedév a magyar háztartások számára - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A pénzügyi vagyon ugyan nőtt, mind a bruttó, mint a nettó számokból ez látszik, de a megtakarítási képesség drámaian visszaesett. Mindössze 109,3 milliárd forintnyi friss pénzt tettek félre a háztartások, aminél kevesebbet utoljára 2015. első negyedévében mért a statisztika.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az a negyedév a brókerbotrányokról volt híres, a kisbefektetők bent ragadt százmilliárdjai és a befektetési cégek iránt megrendült bizalom egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy mindössze 98,5 milliárd forintnyi friss pénz áramlott befektetésekbe. Az idei harmadik negyedévben azonban ilyen események nem történtek, a megtakarítások visszaesése vélhetően az inflációnak, az energetikai beruházásoknak köszönhető, amelyek felemésztették a lakosság tartalékait. 

2022 októberére a háztartások pénzügyi vagyona 81 876 milliárd forintra nőtt, a tartozásokkal korrigált nettó pénzügyi vagyon pedig a 67 799,8 milliárd forintra emelkedett. A növekedés döntő részben annak tudható be, hogy a vizsgált három hónapban több mint 1600 milliárd forinttal nőtt a befektetések összértéke, a jegybank adatai szerint főleg az egyéb tulajdonosi részesedések - vagyis a cégekben lévő érdekeltségek - értéke növekedett, ez 1150 milliárd forintot hozott a vállalkozóknak. A befektetési alapok is kezdtek termőre fordulni, és hoztak némi nyereséget.

Döbbenetes mértékben nőtt a deviza megtakarítások mennyisége

Emellett bő 300 milliárd forintot kerestek azok is, akik devizában tartották a megtakarításukat, a deviza készpénzen és a devizabetéteken is jelentős nyereséget értek el a háztartások a szeptember végén 425 forint körül járó euró és 435 forintos dollárárfolyamoknak köszönhetően. A külföldön tartott betétek is 90 milliárd forinttal értek többet, mint három hónappal korábban. A többi eszközön: tőzsdei részvények, nyugdíjpénztári vagy életbiztosításokban lévő megtakarítások, csak buktak a kisbefektetők. 

Bár rendkívül kockázatosak, a deviza megtakarítások az idén nagyon mentek. Az első negyedévben rengeteg készpénzt is váltott a lakosság, amiben szerepet játszhatott az orosz-ukrán háború kitörése. A számlán tartott devizaösszeg is megugrott, kilenc hónap alatt csaknem 390 milliárd forintnyi friss devizabetétet helyezett el a lakosság a bankoknál abban bízva, hogy jobban jár ezzel, mint a forint alapú befektetésekkel. A külföldi betétállomány is dinamikusan nőtt, több mint 140 milliárd forintot vittek ki a magyarok külföldi bankokba.

A deviza készpénzállomány 33 százalékkal nőtt az év eleje óta, 514 milliárd forintos történelmi csúcson volt szeptember végén, hazai bankokban 2561 milliárd, külföldiekben is több mint 1500 milliárd forintot tartottak a magyarok. Ezek mind historikus rekordnak számítanak, a hazai devizabetét-állomány csaknem 40, a külföldi 32 százalékkal nőtt január óta. Érdekesség, hogy a forint készpénz-állomány növekedése a harmadik negyedévben megállt, kis mértékben csökkent a háztartásoknál kint lévő bankjegyek mennyisége 6 344,5 forintra. 

Az alacsony kamatot fizető forint betétektől is elfordult a lakosság, immár második negyedéve kifelé áramlik a pénz a bankokból, a lakosság más, nagyobb kamatot ígérő befektetést keres ezek helyett, ha éppen nem devizára váltja a pénzét. 

Menekült a lakosság az állampapírból is

Az állampapírok iránti kereslet is durván visszaesett a harmadik negyedévben. Szeptemberben az MNB adatai szerint a háztartások csaknem 342 milliárd forintot vontak ki állampapírokból. A Magyar Állampapír Pluszt (máp+) már senkinek sem kell, akinek van, az pedig - érthetően - kevesli az öt évre ígért átlagosan 4,95 százalékos hozamot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már bőven 3 ezer milliárd forint alatt van a máp+-ban lévő megtakarítások összege, holott egy éve még ennek a kétszerese körül jár a volumen. 

A szeptemberben kínált lakossági állampapírok sem voltak elég vonzóak a kisbefektetőknek, a 6,6 százalékos induló kamatot a Prémium Magyar Állampapírnál (PMÁP) sokan kevesellték, és az egyéves lakossági papírokra kínált 7 százalék is elég sovány az intézményi papírok hozamával összehasonlítva. A katasztrofális értékesítési adatok után nem meglepő, hogy az ÁKK gyorsan előrukkolt azokkal a lakossági kötvényekkel, amelyek már az indulásukkor 11 százalék fölötti kamatot fizetnek. 

Szeptember végén az új állampapírok sikere még nem látszott az értékesítési számokban, a lakosságnál lévő állampapírok mennyiség hosszú idő után ismét 10 ezer milliárd forint alá csökkent, 2021 augusztusa óta nem látott mélypontra esett vissza. 

A részvénypiac és a befektetési alapkezelők nyerték meg a nem eléggé vonzó állampapírokból kiáramló lakossági pénzeket. A befektetési alapokba a harmadik negyedévben 487,4 milliárd forintnyi friss pénz áramlott, a teljes alapokban lévő háztartási vagyon ezzel és a hozamoknak köszönhetően 6233 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Bár a külföldi alapok is népszerűek voltak az elmúlt években, az idén az állampapíroktól való elfordulás nagy nyertesei a hazai befektetési alapok voltak. 

Az OTP mindenkinek kellett

A kockázat egyre kevésbé zavarja a lakosságot, hiszen a másik nagy kedvenc a részvény volt, azon belül is az OTP tűnik a legnagyobb favoritnak. A bank harmadik negyedéves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy a lakossági kézben lévő részvények aránya 5 százalékról 18 százalékra nőtt az év eleje óta, és ezt az MNB-s adatok is alátámasztják. Az év eleje óta kilenc hónap alatt csaknem 430 milliárd forintnyi úgynevezett "egyéb monetáris társaság" által kibocsátott részvényt vettek a háztartások. Egyéb monetáris intézményből, vagyis bankból három társaságnak a részvényei forognak a Budapesti Értéktőzsdén, ezek az OTP, az MKB és a Takarék Jelzálogbank. Az utóbbi kettőnek azonban nincs vagy csak minimális forgalma van, a beáramlott lakossági százmilliárdok így vélhetően OTP-részvényekbe kerültek.

A lakossági tőkebeáramlás sem segített azonban az extraprofitadótól, kamatstoptól és az orosz-ukrán háborútól is szenvedő magyar hitelintézet árfolyamán, ezért a kisbefektetőknél lévő bankrészvények értéke a gigantikus tőkebeáramlás ellenére sem növekszik, gyakorlatilag március óta 500 milliárd forint körül van. Jelenleg tőzsdei részvényekben 1633 milliárd forint körüli összeget tartanak a kisbefektetők, ebben benne vannak a magyar és a külföldi részvények is. 

A legnagyobb magánvagyon nem tőzsdei cégekben, még csak nem is részvénytársaságokban, hanem más cégekben halmozódik fel, ezek értéke a 25 ezer milliárd forintot is meghaladja. Érdekes módon az ilyen társaságok értéke az MNB adatai szerint folyamatosan nő akkor is, ha válság van. 

Mi lesz a nyugdíjakkal?

Sokakat aggaszthat, hogy a hosszútávú megtakarítások az idén nem képesek felvenni a versenyt az inflációval, sőt csökken az értékük. A biztosítástechnikai tartalékokba a jegybanki adatok szerint az idén is áramlott be pénz, mind az életbiztosításoknál, mind a nyugdíjpénztáraknál ez volt a helyzet. A hozamok viszont negatívak maradtak, ezért a díjtartalékok összességében véve csökkentek. Életbiztosításokban szeptember végén 2339 milliárd, nyugdíjpénztárakban 2059 milliárd forint volt.

Ebből 241 milliárd forint volt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, ennyi maradt a négy intézményben a 12 évvel ezelőtt kezdődött államosítás után. A statisztika nyilvántartja az államosított nyugdíjpénzt is, mint a háztartások követeléseit, bár bajos lenne azt a pénzt a gyakorlatban előkeríteni, hiszen az államosított nyugdíjvagyont már régen értékesítették, az állampapírokból az államadósságot csökkentették, a részvényeket és a többi eszközt pedig eladták. Az MNB ennek ellenére 2715,7 milliárd forintnyi követelésként még mindig nyilvántartja ezt az állományt. 

Csúcson a tartozások

Bár a lakossági hitelfelvételek üteme lassult, az új kihelyezések volumene csökkent, miután a mostani kamatok mellett egyre kevesebben akarnak eladósodni, a háztartások kötelezettségei még mindig nőnek. 14 ezer milliárd forint fölé emelkedett ez az összeg szeptember végére, ami új történelmi csúcs. Ebből 12 200 milliárdot tettek ki a hitelek, a többi egyéb tartozás, 815,8 milliárd például adó- és járulékkövetelés. 

A harmadik negyedévben valamivel több mint 170 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel, ez nagyjából a fele a második negyedévinek, és alig több mint a harmada az egy évvel korábbinak. Főleg a fogyasztási hiteleket vették fel a háztartások a bankoktól, emellett az ingatlanhitelek is jól mentek, a pénzügyi vállalkozásoktól felvett fogyasztási hiteleknél ugyanakkor hatalmas mennyiséget törlesztett a lakosság, több mint 150 milliárd forintnyi egyetlen negyedév alatt. 

Háztartások vagyona 2022. szeptember 30.
VagyonelemekÖsszeg (milliárd forint)
Pénzügyi eszközök81 876,0
1 Készpénz és betétek21 946,3
1a Készpénz6 858,5
1b Betét, forint11 010,5
1c Betét, deviza4 077,3
2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 10 057,8
2a Nem pénzügyi vállalatok értékpapírjai27,9
2b Hitelintézetek értékpapírjai 74,8
2c Központi kormányzat értékpapírjai9 729,0
2d Külföldi értékpapírok226,0
2e Egyéb szektorok értékpapírjai 0,1
3 Hitelek2 852,6
4 Részvények és részesedések36 047,7
4a Tulajdonosi részesedések nem pénzügyi vállalatokban25 634,1
4b Tulajdonosi részesedések pénzügyi vállalatokban868,5
4c Külföldi tulajdonosi részesedések3 312,2
4d Belföldi befektetési jegyek5 360,6
4e Külföldi befektetési jegyek872,3
5 Biztosítástechnikai tartalékok5 119,8
5a Életbiztosítási díjtartalékok2 339,1
5b Nyugdíjpénztári díjtartalékok2 059,4
5c Egyéb biztosítási tartalékok721,4
6 Pénzügyi derivatívák3,7
7 Egyéb követelések5 848,1
7a Kereskedelmi hitelek208,6
7b Ki nem fizetett keresetek1 016,8
7c Egyéb4 622,7
Kötelezettségek14 076,3
8 Hitelek12 200,2
8a Ingatlanhitel hitelintézetektől, forint 5 005,7
8b Ingatlanhitel hitelintézetektől, deviza2,6
8c Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, forint5 053,4
8d Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, deviza32,6
8e Hitel egyéb pénzügyi vállalatoktól, forint899,5
8f Hitel egyéb pénzügyi vállalatoktól, deviza21,9
8g Hitel egyéb szektoroktól1 184,5
9 Pénzügyi derivatívák9,4
10 Egyéb kötelezettségek1 866,7
Nettó pénzügyi vagyon67 799,8
Forrás: MNB