A Napi Gazdaság csütörtöki számának összeállítása

Az erdélyi egyetemek egyik nagy előnye, hogy a jelentkezőket nem pontrendszer alapján, hanem a középiskolai és az érettségi eredményeik szerint rangsorolják − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának rektorhelyettese. Az szakonként változik, hogy az osztályzat milyen súllyal számít, ezért érdemes az illető kar információi között tájékozódni.

Kapcsolódó

A BBTE-n a hétezer helyi diák mellett jelenleg közel 200 magyar állampolgár tanul, számuk évről évre gyarapszik − állítja a rektorhelyettes. A magyar részleg önállósága folyamatosan bővül, ma már hetvenkét alapszakon és huszonnyolc mesterszakon lehet magyar nyelven tanulni. Beiratkozáskor a magyarországi érettségi bizonyítványt elfogadják, a jelentkező tanulmányi eredményeit pedig átszámítják a romániai rendszer osztályzataira. Noha a felvételi szabályai egységesek, a külföldiek államilag finanszírozott szakokra nem jelentkezhetnek.

A tandíj azonban alacsonynak számít az EU-n belül, egy tanévre 600−1000 euró. A járulékos költségek is alacsonyabbak: egy két-háromszobás albérletért − amelyre többen összetársulnak − havi 60-70 eurót kell fizetni Kolozsváron. A divatszakok ugyanazok, mint Magyarországon, egy helyért átlagosan 2-3 jelentkező versenyez − fogalmazott Magyari, aki arra számít, hogy a BBTE-re idén több diák jelentkezik Magyarországról, elsősorban a határ menti településekről, mint korábban.

Szlovákiában díjtalan a nappali egyetemi és állami oktatás: a Dzurinda-kormány ugyan 2005-ben játszott a tandíj gondolatával, ám "reformfáradtság" miatt ez a téma végül lekerült a napirendről és azóta sem aktuális. Az esti (levelező) képzés viszont 2007 óta fizetős, sőt 2010 óta az egyetemek, főiskolák korlátlanul vehetnek fel ilyen hallgatókat. Ily módon összesen mintegy évi 25 millió euró tandíjat szednek be a szlovák felsőoktatási intézmények − számolt be Libor Vozár, a szlovák rektori konferencia elnöke. A keretszámok eltörlésének hátulütője lehet viszont, hogy az egyetemek szűkíthetik a nappali tagozatosok számát a fizetős levelező hallgatók javára.

Felsőoktatási átlagbérek Szlovákiában (euró/hó, 2010)
Egyetemi tanár1680
Egyetemi docens1330
Felsőoktatási átlag1145
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés

Az ország legnagyobb egyetemén, a pozsonyi Komensky Egyetemen a természettudományi vagy a bölcsészkaron egy év tandíja 400 és 1050 euró között mozog, a pozsonyi szlovák műszaki egyetem gépészmérnöki karán pedig 1000 euró. A két évtizede gombamód szaporodó, esetenként gyenge színvonalú egyetemeken és főiskolákon 2010-ben 217 ezren tanultak, ebből közel 50 ezren "távmunkában". Magyar nyelvű felsőoktatási tanintézmény 2004-től működik Szlovákiában, ez a (rév)komáromi Selye János Egyetem, pedagógusképző, gazdaságtudományi és teológusképző karral. Az egyetemet mintegy 2500 diák látogatja. A szigorú magyarországi keretszámok hatására nem kizárt, hogy megnő az érdeklődés a Selye Egyetem iránt a magyarországi diákok részéről − vélik szakemberek −, hiszen akár a Duna magyar oldalán levő Komáromban is lakhatnak, csak az órákra kell átsétálniuk a hídon Szlovákiába. A jelentkezésről még nem késtek le, a határidő 2012. március 31.

Nagyon jelentős a csehországi egyetemek szerepe: mintegy 22-23 ezer szlovák diák tanul a szomszédban, döntően Prágában és Brnóban, köztük meglepően sok szlovákiai magyar is. A számuk ráadásul egyre nő − a cseh tanárok toleránsak, a tapasztalatok szerint gond nélkül lehet vizsgázni vagy szakdolgozatot írni szlovák nyelven is. A szlováknál színvonalasabb cseh felsőoktatás nappali tagozaton az állami intézményekben mindmáig díjtalan, bár a Necas-kormány tervezi, hogy 2013-tól fizetőssé teszi. A kiszivárgott tervek szerint egy szemeszter tandíjának felső határa 10 ezer cseh korona (mintegy 120 ezer forint) lenne, a cseh egyetemek azonban ódzkodnak a bevezetésétől.