A hazai gáztárolók többségét fenntartó állami cégnél is számolnak azzal, hogy nem tudnak a jövőben Hajdúszoboszlón földgázt készletezni, ha a kormány döntésének megfelelően kitermelik az ottani tárolóból az úgynevezett párnagázt - írja a G7. Ha tényleg ez történne, akkor az ország egyik legnagyobb kapacitású ilyen létesítménye esne ki, amik szakmai körökben visszatetszést szül.

A párnagáz feladata, hogy fenntartsa a szükséges nyomást a föld alatti létesítményben, és így biztosítsa, hogy a felette lévő úgynevezett mobil (kereskedelmi) gázmennyiséget ki lehessen onnan venni (ki lehessen tárolni). Ha ezt is kitermelik, akkor a tároló használhatatlanná válik.

A tárolókban lévő párnagáz mennyisége nagyjából megegyezik azzal, amit mobilgázként rátölthetnek erre. Sőt, Hajdúszoboszlón még több is: a kelet-magyarországi város tárolójában hivatalosan 1,6 milliárd köbméter kereskedelmi célú földgázt lehet elhelyezni a benne lévő 2,2 milliárd köbméternyi párnagázra. A kormány ebből 800 millió köbmétert venne ki, ami elég a tároló lenullázásához.

Régi trükkök

A kormányzat nem először kezd el ügyeskedni a párnagázzal, pontosabban azzal, hogy a párnagázt technikai okokból rendszeresen cserélik. Ennek eddig szinte minden esetben egyszerű számviteli okai voltak: a tranzakciókkal ugyanis javítani lehetett a bevont cég és végső soron az állami energiaóriás MVM-csoport nyereségét.

A párnagáz letermelése vagy akár elcserélése ezen úgy segíthet, hogy a tárolókban régóta benn lévő energiahordozót sokkal olcsóbban tartják nyilván, mint amennyiért az elmúlt hónapokban lehetett, vagy amennyiért most lehetne vásárolni a piacon. A hírportál számításai szerint a 800 millió köbméternyi párnagázzal tíz-, de inkább százmilliárdokkal lehetne javítani az MVM eredményét.

A cikk szerint persze ez nyilván csak rövid távú hatás, hiszen valamikor majd a drága gázt is el kell adni, de az MVM-et valószínűleg annyira megborította a gázárak elszállása, hogy ilyen rövid távon is lehet értelme játszani a készletekkel. Akár még a költségvetési hiány vagy az államadósság csökkentése céljából is. Valószínűleg ezért számoltak eleinte ágazati szakértők közül is néhányan azzal, hogy a letermelés csak egy blöff, valójában a szokásos számviteli trükközést teszi lehetővé a kormány.

Nincs értelme

A Napi.hu október közepén több iparági forrásból is úgy értesült, hogy szakmailag nincs értelme a hajdúszoboszlói gáztározó bezárásának. A párnagáz kiszivattyúzása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyarországi földgáztároló kapacitás 37 százalékát biztosító, 1640 millió köbméteres tárolónak (melynek napi kitárolási kapacitása majdnem 20 millió köbméter, betárolási kapacitása pedig több, mint 10 millió köbméter) vége.

A magyarországi tárolókapacitások csökkentésének szándéka nem új keletű, korábban azonban az ezért lobbizók számára legfeljebb az tűnt elérhetőnek, hogy a legkisebb térfogatú tárolót bezárassák. A színfalak mögött 2015 körül ez ügyben zajló harcban a másik oldalon azzal próbált ellentartani az akkori energiahivatali apparátus, hogy felvetették: hogyha mi nem használjuk ki, akkor a fölösleges kapacitást miért ne lehetne felajánlani a regionális gázpiacon – akár stratégiai készlet tárolására?

Az uniós érdeklődés helyett aztán 2016 végén a Gazprom jelezte, le is szerződött évi mintegy egymilliárd köbméternyi bértárolásra. Az oroszok pedig azóta bértároltak Magyarországon is, és a bezárási szándék lekerült az MVM Csoport napirendjéről.

Ezzel kapcsolatban érdemes azt visszaidézni, hogy tavaly, amikor az európai energiapiacon az orosz gázellátási problémák elkezdődtek, utólag bizonyítást nyert, hogy az oroszok az európai bérleményekből és saját, külföldön lévő tárolóikban tudatosan elkezdték csökkenteni a betárolt mennyiségeket. Ezzel összefüggésben idén januárban jelezte Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, hogy az oroszok európai tárolókapacitásai nincsenek kellően feltöltve. Utóbbi állapot az Ukrajna elleni háború kitörése óta biztosan nem változott meg, Németországban például államosították a Gazprom német gáztároló cégét is, amely lényegében üresen maradt.

Ha ez a helyzet a magyar gáztároló rendszerre is áll, akkor az a tárolók finanszírozhatóságát illetően könnyen felszínre dobhatta a korábbi bezárási elképzeléseket. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy miért a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói üzeme – a négy nagy tároló közül a második legnagyobb – ennek az áldozata.