Magyarországon az összes népegészségügyi program azon csúszott el, mert soha nem raktak mögé finanszírozást, mondta Tompa Anna professzor a XXVIII. Primer Prevenciós Fórumon. Mielőtt visszaesne a HPV oltási kedv, addig kell forrást tenni ezekbe a rákmegelőző programokba – tette hozzá.

Magyarországon a hetedikes lányokat és fiúkat egy népegészségügyi program keretében oltják a humán papillomavírus (HPV) ellen. 

A lányoknál a részvételi arány 82 százalékos, a fiúknál pedig 67 százalékos

– mondta Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos egy szűk körű háttérbeszélgetésen.

Arra a kérdésre, hogy miért van ekkora különbség a két nem részvétele között azt mondta:

a fiúknál azért lehet alacsonyabb a részvétel, mert az oltást úgy vezették be a köztudatba, hogy méhnyakrák elleni oltás, sok fiús szülő azért nem adatja be a fiának a vakcinát, mert nem ismert számára, hogy a HPV a férfiaknál a fej-nyak tumorok és a nemi szervek rákjának keletkezéséért is felelős.

Költségvetési forrásból folytatják a fiúk oltását is

Surján Orsolya hangsúlyozta: eddig a fiúk oltása európai uniós forrásból valósult meg, 2024-től pedig már a magyar költségvetésből finanszírozzák mindkét nem esetében a hetedikesek HPV-oltását. Az 12 évesek oltására a büdzsében évente több milliárd forintot különítenek el. 

Jellemzően évente mintegy 48 ezer lányt és ugyanennyi fiút oltanak be térítésmentesen.

A méhnyakrák Magyarországon évente közel 1400 nőt betegít meg és az európai átlaghoz képest még mindig kiemelkedő arányban szed halálos áldozatokat. Ez egy, a mai napig megoldatlan népegészségügyi probléma. A méhnyakrákos megbetegedések 90 százalékát humán papillomavírus (HPV) okozza.

A szűrés mellett a méhnyakrák teljes eliminációjának lehetőségét a HPV elleni védőoltás jelentheti. A HPV-vakcina széleskörű elterjesztése mindkét nem esetében indokolt, hiszen a HPV szerepe a fiúk esetében a A WHO számításai, valamint ausztráliai és svédországi tapasztalatok alapján a védőoltás kiterjesztésével a méhnyakrák-esetek előfordulása néhány évtizeden belül eliminálható.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig egy globális stratégia mentén szorgalmazni kell a mind szélesebb körben alkalmazható oltási protokollokat a fiatalok körében, sőt lehetőséget kell nyújtani azon fiatal felnőttek számára, akik 7-dik osztályban még nem kaphatták meg az ingyenes védőoltást, mert a szülő nem kérte számára.

Ezzel kapcsolatban Surján Orsolya kiemelte:

nem számolják a leveleket, de észlelték azt a jelenséget, hogy azok a fiatalok, akik anno azért nem kapták meg a HPV oltást, mert a szülő nem járult hozzá, megkeresik az NNK-t, hogy van-e valamilyen lehetőségük arra, hogy térítésmentesen megkapják a vakcinát.

 

A helyettes tisztifőorvos szerint az egykori hetedikesek 18-20 százaléka a szülők miatt maradt ki a védőoltásból. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) most azon dolgozik, hogy akik kimaradtak az immunizációs programból, azok is megkaphassák az oltást.

Magyarország a HPV átoltottságban a közép-európai régióban jól áll, a visegrádi országok között pedig számos területen jóval előrébb tartunk, hiszen Magyarországon 2014 óra beépült a nemzeti immunizációs programba a védőoltás, míg a WHO európai régiójának 53 országból csak 37-ben van ilyen – sorolta Surján Orsolya.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a HPV védőoltással megelőzhető a daganatkeltő HPV-nek a 90 százaléka, ha pedig a védőoltás mellett méhnyakrákszűrésre is járnak a nők, akkor nem csak a halálozás fog csökkenni, hanem a HPV megjelenése és azon ritka daganatok közé tartozik majd, hogy 100 ezer főnél maximum 4 esetben fordul csak elő. Ez nagyon kevés, most nem itt tartunk, de ez egy elérhető cél – hangsúlyozta Surján Orsolya.

HPV alapú szűrés kell

A méhnyakrákszűrés megújítására is szükség van, át kell állni a jelenlegi citológiai alapú szűrés helyett egy HPV alapú szűrésre, ezt készíti elő az NNK a kormány számára. A tervek szerint ugyan úgy, ahogy a vastagbélrák szűrésnél majd a HPV szűrésnél is az NNK biztosít egy megbízható laboratóriumi hálózatot, de ez hosszú folyamat, amely most indul el, ennek az átalakítása évekbe is telhet. Surján Orsolya kiemelte: a HPV alapú szűrést még nem sok európai országban vezették be és előremutató, hogy Magyarországon erre nyitottság van.