A konferencia bevezetőjében Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője azt mondta, hogy a honi energiarendszert átalakító napelemes rendszerekbe való beruházás divattá vált. Olyan befektetők számára is sikk lett mára ezen a területen pénzt költeni komoly üzlet reményében, akik korábban más szektorokban voltak érdekeltek. A koronavírus-járvány ellenére sikerágazatként felfelé és előre robogó zöldenergia-ágazatban ugyanakkor elértünk azokhoz a pontokhoz is - mondta Korányi G. Tamás, ahol számos megoldandó problémával szembesülnek a piaci szereplők, akiknek a szabályozási, beruházási, technikai és technológiai megoldásokat is sürgősen meg kell találniuk.

A Hungarian Energy Investors Forum 2021 első előadója, Biczók András, a MAVIR elnök-vezérigazgatója azzal kezdte, hogy egy olyan átmeneti időszak közepén vagyunk, ott, ahol ahol a rendszer más megvilágításba kerül. Mint rendszerirányító, nekünk természetes, hogy ezt a kérdést is a rendszer egésze oldaláról lehet jól megközelíteni, de az általánosságban is jó tanács, hogy a szektorban zajló, felgyorsult átalakulási folyamatokat - vagyis mindazt, ami hat ránk a centralizált rendszerműködés felől a decentralizált felé haladva - azt érdemes egyetlen nagy képbe rendezve megpróbálni elemezni, értelmezni - mondta Biczók András.

QP | Quality Placement

Szerinte a sok különböző szintű és helyszínen zajló változásnak, legyen az technológiai értelmű és következményű, jogilag vagy szervezetileg értelmezhető átalakulás, mind egyben, együtt kell működni. A szinkronizáció kérdése alap - tette hozzá a MAVIR első embere. A piacon új szereplők jelennek meg, az eddigi energetikai világok gyorsan átalakulnak, ezért kell a pontos kontextus. Biczók András úgy látja, hogy a villamos piac ma már csak nagybefektetésként működik, így ennek meg kell adni a kellő teret és időt.

Mik a hatások érnek bennünket, és mennyi mindent kell figyelembe vennünk? - tette fel a kérdést a MAVIR vezetője.

Kép: Napi.hu

Az új innovatív technológiákat integráltan kell kezelni, ezeket az egységeket csak a rendszerrel szinkronizálva lehet beilleszteni, miközben az inkubációs időszak rövidül, és a decentralizálódási időszak ellenére az egyensúlyt meg kell teremteni és meg kell tudni tartani - magyarázta Biczók András. Mindezt egy olyan impresszív pillanatban kell biztosítani, amikor drasztikus klímapolitikai célok és európai uniós energiahatékonysági célok mellett a megfizethető energiaárakra is figyelemmel kell lenni és arra, hogy a robusztus, stabil működésű rendszer biztosítható legyen.

A megújuló energiatermelők beillesztése rengeteg feladatot generál, és vannak intő jelek. Nem elrettentők, nem mindennaposak, de azt megmutatják, hogy miért is fontos a stabilitás. A magyar villamosenergia rendszerénél tízszer nagyobb texasi idén februárban minden energetikai operátor rémálmával szembesült: a nukleáris, a konvencionális, és megújuló rendszert is megütötte a  szokatlan időjárási helyzet, ami a karbantartási időszak közepén keletkezett, és mélyreható következményei lettek. A fogyasztók rotációs kikacsolásokkal szembesültek, és a 9000 dollári/MWh szintig felugró ártüskék hatását is megszenvedték. De a helyzet rámutatott arra - mondta Biczó András -, hogy a texasi rendszer vesztét leginkább az okozta, hogy a szövetségi állam villamos energia rendszere kevés külső kapcsolattal rendelkezik, ezért az előállt bajok gyors megoldása érdekében nem tudott a szomszédos államok segítségére támaszkodni.

Európában is volt rendszer szintű hálózati zavar: a horvátországi rendszerszakadáshoz hasonlóra 16 éve nem volt példa a kontinensen. De az észak-déli szakadás pillanatától számított 30 másodpercen belül az összes európai rendszerirányító tudott az eseményről, és a hibaelhárítás, illetve az áramhiánnyal küzdő (északi) és a túltermeléssel küzdő (déli) hálózati részt közös, összehangolt munkával másfél óra alatt sikerült szinkronba hozni. Ilyen és hasonló jelenségekre fel kell készülni. A jó hír az, hogy az EU-ban jól működtek a kapcsolatok, volt elég tartalék a rendszerben, melyek aktiválhatók voltak, és minimális fogyasztói érintettséggel kezelhető szinten maradt a helyzet - magyarázta a magyar rendszerirányítás vezetője. Úgy látja, hogy a következő időszak egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy az energiatároló rendszerek hogyan építhetők majd be a rendszerbe, mert arra, az általuk érkező rugalmasságra nagy szükség lesz.

MET: mi is még tanuljuk

A fenntarthatóság az új kapitalizmus címmel tartott előadást Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője, a Kabai Solar Park ügyvezetője, aki azzal a beismeréssel kezdte, hogy a fenntarthatóság bár kurrens téma, a megoldásait, hatásait és az ezügyben hozható döntések lehetséges következményeit “még mi is tanuljuk”. Az energiaipar ugyanis abból a világból érkezik, ahol a villamos energia termelésben az volt a fő rendező elv, hogy a fogyasztó számára folyamatosan legyen biztosítva az energiaellátás. Erre épültek az erőművek és a hálózatok, mert a fő cél az volt, hogy a fogyasztó 100 százalékos ellátásbiztonságban tudja élni az életét - magyarázta Molnár Gábor. Hozzátéve, hogy az új világrend viszont, amihez alkalmazkodni kell, már arról szól, hogy a 100 százalékot megtartva a termelésbe és az egész szolgáltatásba épüljön be az egyre zöldebb arány, és ezáltal a környezet számára is kevésbé megterhelő világot hozzon létre.

Az üzletfejlesztési vezető szerint a két fenntarthatósági értelmezés nem egészen, és nem feltétlenül fedik egymást. Ahhoz pedig, hogy ez mégis megoldható legyen, ma már látható, hogy sok-sok innovációra, fejlesztésre lesz szükség a rendszer legtöbb elemét illetően. Az új világrend a zöld fenntarthatóságra tevődik át, de fontos megjegezni, hogy az energetika az újító folyamatokat lassabban szokta magába szívni - fogalmazott Molnár Gábor.

Molnár Gábor (MET)
Molnár Gábor (MET)
Kép: Németh Dániel

És mielőtt még mindezt bárki túlzottan elméleti folyamatnak gondolná, az előadó az Exxonnnál a közelmúltban végbement drámai változás történetét mondta el. Azt a sztorit, ami azzal kezdődött, hogy egy kis hedgefound 20 millió dollár értékben részvényeket vett a világ legfeketébb cégében, de kis résztulajdonos nagy célt tűzött maga elé: szeretné az Exxonon a zöldítési kezdeményezést keresztül tolni. Ügyes politikával maguk mellé állítottak nagybefektetőket, és végól a Black Rock is behódolt, aminek az lett a következménye, hogy az igazgatóságba két “zöld” tag is bekerült.

Hasonló a helyzet a Shellel is, melyet Hollandiában egy bírósági ítélet arra kötelez, hogy - mivel a civilek beperelték a cégek, mert nem voltak elégedettek a cég zöldítési lépéseivel, és a bíró nekik adott igazat - 2035-re teljesítse a 2050-re vállalt terveit. Az ilyen döntések a MET vezető menedzsere szerint annak bizonyítékai, hogy a fenntarthatósági törekvést - bármekkora is vállalat - lehet még további ösztönözni vagy kényszeríteni, ezért egy újfajta megfelelési mechanizmus bekacsolása várható a cégvilágban.

A fenntarthatóság a munkavállalói kérdésre is kihat. Az már a MET számára is érezhető, hogy a fiatalabb generáció korábban nem tapasztalt szinten érzékennyé vált arra, hogy hol dolgozik, és hogy a cég hogyan viselkedik a saját munkavállalóival. Az új munkaerő keresése során pedig azzal szembesülnek, hogy a fiatalok csak a megújuló energiáról akarnak beszélni és hallani. Ez az alapérdeklődés, illetve a fenntartható fejlődés irányából jön. Amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni, mert ha ezeket a tehetségeket nem fogjuk meg, az igényeiket nem reagáljuk le, akkor azt majd mások fogják - és mi pedig le fogunk maradni - mondta Molnár Gábor.

Elmondása szerint a MET is folyamatosan tanulja, hogy miként lehet mindezt becsatornázni a saját folyamataiba. Már a befektetési kérdésekben is ez a fontos, így a vállalat továbbra is erősen elköteleződött a megújulók és az energiaszektor zöldülése irányába. Ezt a folyamatot a világban nem tartjuk már megfordíthatónak, és így szeretnénk ebből a saját méretünk alapján, a lehető legnagyobb részt kihasítani - mondta végül Molnár Gábor.

52 százalékos drágulásnál tartunk

A konferencia harmadik előadója Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke volt. A közgazdász előadásában az energiakereskedelem átalakulásáról beszélt, és arról, hogy érdemes volna-e bárkinek ma újonnan energiakereskedőként belépni a piacra. Régen volt ennyire kihívásokkal terhelt a szektor - kezdte Felsmann Balázs, aki megerősítette az előtte szóló Molnár Gábort, miszerint a most látható folyamatok visszafordíthatatlanok. A világ az elmúlt bő egy évtizedben 2000 milliárd eurót fektetett be a megújuló energiába, amiből az EU több mint 700 milliárddal vette ki a részét. Ez már egy lefékezhetetlen folyamat - mondta Felsmann, hozzátéve, hogy az energetikai mellett az elektrifikáció válik szerinte kulcskérdéssé. Vagyis az, hogy a közlekedésben, az épületenergetikában és az ipari termelésben hogyan burjánzik tovább a 2050-es dekarbonizációs cél.

Úgy látja, ma már az is kérdés, hogy az old school, a régi, konvencionális energetikának van-e, és ha van, mi a jövője? Hogyan finanszírozhatók ezek a régi folyamatok ezek a régi szereplők akkor, ha a pénzpiaci szereplők kivonulnak a szénből és a földgázból - tette fel a kérdést Felsmann Balázs.

Kép: Németh Dániel

Ahhoz, hogy mit kellene a világnak tennie, hogy a 2050-es nettó zéró szén-dioxid kibocsátási szintet elérje, az IEA által készített, május közepén megjelent és nagy figyelmet kapott tanulmányból szemezgetett a szövetségi elnök, ami szerinte “nem egy mission impossible, inkább az életünk legnagyobb kihívása”. Felsmann úgy látja, hogy a civilizált világ elkötelezettsége elég erős, ugyanakkor nem látszik nagy ütközési lehetőség sem a politikában, sem a célra tartást illetően abban, hogy ne ebbe az irányba menjen a világ.

Az előttünk álló feladatok és elméletek után - mint mondta: a földre leszállva - Felsmann Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy hónapok óta masszív áremelkedés zajlik az árampiacon. Az áramtőzsdén 52 százalékos áremelkedéstől tartunk, amiben szerinte csak annyi nevezhető jó hírnek, hogy “éppen olyan drágák vagyunk, mint mindenki más”. Az összekapcsolt hálózatok és kereskedési rendszerek eredménye, hogy a cseh, a szlovák, a magyar és a román árak lényegében ugyanazok. Felsmann szerint ez azonban egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az a korábban működő gazdasági előnyképzés, mely az olcsóbb áramra épített, most már nem marad a fegyverkészletben. A kereskedőszövetség elnöke szerint fontos az európai árak egyensúlyban tartása.

Áremelkedés van a piacon, és én személy szerint úgy látom, hogy ez már olyan szintű, ami miatt kezd fenntarthatatlanná válni az egyetemes szolgáltatás. Az ugyanis hosszú távon nem fenntartható állapot, hogy a kiskereskedelmi piacon az áramár 23 forint, az egyetemes fogyasztó számára viszont csak 13 - magyarázta Felsmann Balázs. Úgy véli, hogy idén ezzel együtt sem nyúlnak hozzá a rendszerhez - de ennek szerinte messzemenő következményei is lehetnek.