Az európai jogharmonizáció miatt fordulhat elő, hogy a központilag engedélyezett gyógyszerek biztosítási finanszírozása az egyes tagországokban, így hazánkban is késik. Az elmúlt években ugyanis a legtöbb uniós tagországban kényes helyzet alakult ki az új, innovatív daganatos betegségek kezelésére használt gyógyszerek esetében, ahol a Londonban zajló, harmonizált törzskönyvi engedélyezés és a tagállami kompetenciába tartozó helyi biztosítói finanszírozás nem tudott lépést tartani - magyarázza Schwab Richárd.

Nem kell hozzá különösebben nagy fantázia, hogy nominális értelemben mintegy hatszoros osztrák, vagy négyszeres német egy főre jutó biztosítói fedezettel természetszerűleg nem tud lépést tartani sem a magyar, sem a román, de még a brit állami egészségbiztosító sem.

Fontos kérdés ugyanakkor, hogy erről kap-e a beteg tájékoztatást, egyáltalán etikailag helyes-e informálni valakit arról, hogy lenne más, korszerűbb megoldás a gyógykezelésére, ami azonban az adott országban nem elérhető - fejti ki az orvos szakértő. A betegek tájékoztatáshoz való törvényi joga szigorúan szabályozza, hogy a beteget döntésében támogatni és teljes körűen tájékoztatni kell, beleértve a számára bármely módon elérhető terápiás lehetőségekről is.

Ugyanakkor a szakterület legmélyebb ismerőin kívül még az orvosok sem feltétlenül kapnak a gyógyszercégektől tájékoztatást olyan, akár több millió forint értékű gyógyszerek törzskönyvezéséről, amelyek az adott országban biztosítással, gyakorlatilag térítésmentesen nem elérhetők - emeli ki az orvos igazgató, hozzátéve, hogy ugyanakkor már hazánkban is elérhető olyan kiegészítő magánbiztosítás, amely ezekre az esetekre fedezetet nyújt.

QP | Quality Placement