A különböző ágazatok közül az építőipar számít kockázatosnak, de a kiskereskedelemben érdekelt cégek egy része sincs könnyű helyzetben.

Nagy csapás érte az építőipart

Márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bővebben>>>

A közép- és kelet-európai gazdaságok 2021-ben és 2022 első felében a fellendülés jeleit mutatták. A jelentős különbségek ellenére a legtöbb országban elég határozottan bővült a gazdaság.

A kormányok 2020-ban bevezetett támogatási intézkedései, amelyekkel a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra reagáltak, hozzájárultak ahhoz, hogy viszonylag kevés vállalkozás vált fizetésképtelenné.

Az intézkedések még 2021-ben is segítették a vállalatokat, miközben alacsony kamatok mellett vehettek fel hiteleket. A kedvező környezet azonban megváltozott – derül ki a Coface hitelbiztosító régiós elemzéséből.

Megugrott a fizetésképtelenségi eljárások száma

2022-ben a fizetésképtelenségi eljárások számának egyértelmű növekedését tapasztalták. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatoknak egyszerre több kihívással kellett szembenézniük, amelyek hirtelen jelentkeztek.

Ilyen volt többek között az orosz-ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság, amely jelentős szerepet játszott az energia- és a nyersanyagárak emelkedésében. Emellett a hitelkamatok emelésének sorozata, valamint a kimagasló infláció gondokat okozott a cégeknek.

A közép- és kelet-európai országokban a 2021-es közel 26 ezerről 2022-re 36 ezer fölé emelkedett a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma. Ez közel 40 százalékos növekedést jelent.

Magyarország vezet a fizetésképtelenségben

  • Tíz országban – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Lengyelország, Románia és Szerbia – több fizetésképtelenségi eljárás indult 2022-ben, mint egy évvel korábban.
  • Négy országban – Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia – azonban csökkenés volt tapasztalható.

A fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb megugrását Szerbiában és Magyarországon regisztrálták 106 százalékkal, illetve 86 százalékkal.

  • A másik véglet pedig Észtország, ahol 17 százalékkal csökkentek az eljárások.

Csődöt mondanak a magyar cégek, rengeteget számoltak fel

Tavaly december óta ötezerrel kevesebb cég működött márciusban, és 30 százalékkal kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt ebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy folytatódik a csökkenő cégalapítások és gyakoribb megszűnések tendenciája. Bővebben>>>

Minden ágazat érintett

A fizetésképtelenség minden szektorban nőtt a régiós elemzés szerint. Az energiaigényes ágazatok szenvedték meg a leginkább a vállalatok működési költségeinek növekedését.

Lengyelországban például a vegyiparban, a fémiparban, a papír- és faiparban, valamint az agráriumban és az élelmiszeriparban érdekelt vállalatoknál az átlagosnál hosszabb fizetési késedelmekről számoltak be. Ezek az ágazatok a regionális fizetésképtelenségi statisztikákban is nagy súllyal képviseltették magukat.

Az építőipart nézve Horvátországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban magasak voltak a fizetésképtelenségi mutatók.

Ez pedig az építőanyagok és más alapanyagok drágulásával magyarázható, de gondot jelent az ágazatban a munkaerőhiány is.

Keresleti oldalról az ingatlanhiteleket megdrágító kamatemelések és a vásárlók pénztárcáját megterhelő, szárnyaló infláció okoz gondot, ami csökkenti a keresletet a lakáspiacon.

Problémákkal szembesül a kiskereskedelem

A régióban a kiskereskedelem a másik olyan ágazat, amelyben a legtöbb országban jelentős a fizetésképtelenné vált vállalkozások száma. A tartós infláció egyre jobban csökkenti a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmét, az emiatt elmaradó vásárlások sok kisebb kiskereskedelmi vállalkozást sodorhatnak a csőd szélére.

Jarosław Jaworski, a közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója szerint a gazdasági kilátások enyhén szólva bizonytalanok maradnak.

Az elkövetkező hónapokban az infláció lassulása várható, a közép- és kelet-európai régió gazdaságainak nagy része ennek ellenére gyengébb növekedéssel számolhat 2023-ban, mint 2022-ben.

Az infláció jóval a központi bankok céljai felett marad, ezért magasak maradnak a kamatok, ami negatív hatással lesz a vállalatok fizetőképességére.

Továbbra is rizikós a magyar építőipar

A magyar gazdaság idei évében az építőiparban számottevően romlott a helyzet.

Magyarországon az építőipari felszámolások száma ugyanis megugrott: az idei év első három hónapjában 1343 eljárás indult, ez pedig meghaladja a 2021 egészére jellemző 1280 eljárást.

Ha ez a trend nem tér vissza a korábbi havi átlagos 400 körüli szinthez, akkor 2023-ban megduplázódhat az ágazatban a felszámolási eljárás alá vont cégek száma.

Az azonban már most látszik, hogy a tavalyi 2526 eljárást jó eséllyel meg fogja haladni az idei adat.

  • Az első negyedévében az összes eljárás 30 százaléka az építőiparban,
  • több mint 13 százaléka a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások szektorában,
  • 9,5 százaléka pedig az autóiparban indult.