Nagy nehezen 20 százalék alá, 17,6 százalékra csökkent az infláció, jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ugyanakkor nincs túl nagy ok az örömre, hiszen egyes élelmiszerek hiába lettek olcsóbbak, a szolgáltatások és a háztartási energia nagyot drágult. Ráadásul a csökkenés ellenére a magyar infláció továbbra is rekordernek számít az EU-ban.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mindeközben azt mondta: brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések.

Hozzátette, a kabinet arra számít, hogy októberre már egy százalékos, azaz 10 százalék alatti lehet a pénzromlás mértéke.

Látványos a drágulás

A KSH adatai alapján azonban nincs sok okunk az örömre, mivel a fogyasztói árak egy év alatt 17,6 százalékkal nőttek, Részleteire lebontva a háztartási energia 35,7 százalékot, az élelmiszerek 23,1 százalékot nőttek átlagosan, míg az ,,egyéb cikkek", ami az üzemanyagot, háztartási eszközöket és gyógyszereket jelenti, átlagosan 17,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatások 14,6 százalékkal, a ruhák 8, a tartós fogyasztási cikkek 3,6 százalékkal kerültek többe.

A „nagykép" nem változik

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője közleményében azt írta, a júliusi adat „nem igényli a nagykép átírását." Hozzáteszi, hogy a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártak, ami eddig beigazolódni látszik. Úgy véli, a dezinflációs folyamatokat egyelőre segítheti a gyenge hazai konjunktúra, az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebben lassulhat az árak éves szintű növekedési üteme, ugyanakkor ezt a folyamatot lassíthatja az olajáremelkedés, kiegészülve a forint gyengülésével.

Az elemző szerint a középtávú inflációs kihívások továbbra is számottevőek a szűk munkaerőpiac és a megváltozott globális környezet mellett. Kiemeli, hogy a reálbérváltozás és az ezzel együtt felélénkülő belső kereslet teret adhat az átárazásoknak.

Az MBH Bank elemzésében arra számít, hogy a bázishatások, valamint az élelmiszerárcsökkentések miatt meredeken mérséklődni az infláció. Hozzáteszi, hogy a bázishatásokat felerősíthet, hogy a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak, valamint a szállítási költségek jelentősen visszaestek, többségében már a 2021-es szintre estek vissza az utóbbi hónapokban. A bankholding ezért nem számít újabb ársokkra, sőt, szerintük ez további árcsökkentésekhez vezethet. Az MBH Bank arra számít, hogy 17,5 százalékos lesz az idei átlagos infláció, jövőre pedig 3,9 százalékra mérséklődhet - az üzemanyag jövedéki adóemelése ellenére. Hozzáteszik, várakozásaik szerint az alapkamat 10,5 százalékra süllyedhet az év végére.

Infláció: az elemzők optimistán látják a számokat

Májusban még 21,5 százalék volt a drágulás mértéke, ugyanakkor az elmúlt hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszereké átlagosan 0,4 százalékkal csökkent. Bővebben--->