Alig egy hónappal azután rakta össze rohamtempóban a szaktárca a bevételnövelő, fokozatosságot ígérő csomagot, hogy az NGM vezetője közölte, nincs szükség költségvetési intézkedésekre. A kormány ezt továbbra is így látja, ezért méltánytalannak tartja Brüsszel kiigazítási kéréseit, de meglépi, mert ki akarunk kerülni a túlzottdeficit-eljárás (edp) alól. A tranzakciós illeték emelése akkor jöhet, ha a zárolás és az állami beruházások felfüggesztése nem elegendő. Most tehát Budapest azt várja, mit szól az új tervekhez Brüsszel.

Az EB várt további egyensúlyjavító intézkedések szükségtelenek, a költségvetési tartalék elegendő a hiánycél teljesítéséhez - fogalmazott Giró-Szász András kormányszóvivő, aki szerint karnyújtásnyira vagyunk az edp alóli kikerüléstől. Hangsúlyozta: a kabinet méltánytalannak és igazságtalannak tartja a további kiigazítási igényeket, de a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében meglép bizonyos intézkedéseket.

Kapcsolódó

Az EB nem veszi figyelembe az adóbeszedés hatékonyságára tett intézkedéseket, illetve nem eléggé az önkormányzati gazdálkodás változásának hatását - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a Bizottság igazságtalanul mér.

A kormány háromlépcsős javaslatcsomagot tett az asztalra:

  • az államháztartás intézményrendszerén belül 2013-ban összesen 92,9 milliárd forintos azonnali zárolás (GDP-arányosan 0,3 százalék, vagyis annyi, mint amennyivel Brüsszel és Budapest idei hiányprognózisa eltér egymásról - a zárolásról a tárcákat csütörtök este már tájékoztatták is), de amennyiben a gazdaság a vártnál kedvezőbben alakul, ezt feloldhatják;
  • amennyiben ez a zárolás nem elegendő, az egyszeri fejlesztések, beruházások folyó költségvetésből történő finanszírozását felfüggesztik (stadionépítések, Kossuth tér átépítése, Tüskecsarnok-uszoda, stb.) - ez GDP-arányosan 0,2 százalékot jelent, és csak vagyon, vagyon értékű jog eladásából történő finanszírozás jöhet szóba;
  • bár az első kettőnek elegendőnek kellene lennie Varga szerint (2014-ben több mint 150 milliárdos megtakarításról van szó), a magyar kormány további egyensúlyjavító intézkedésekről gondolkodhat. Ez lehet - Varga néphadseregbeli hasonlatát idézve az "atomvillanás balról" - például a tranzakciós illeték vagy az energiaágazatot érintő adó újragondolása, előbbi esetben a Bankszövetséggel történő egyeztetést követően.

Így néz ki a háromlépcsős Varga-csomag

Forrás: NGM
Kép: Napi Gazdaság

Varga leszögezte: tartják magukat a 0,7 százalékos idei és 1,9 százalékos 2014-es GDP-növekedési prognózishoz - a miniszter bízik benne, hogy nem a kisebb számokat jósló EB-nek lesz igaza. Kérdésre válaszolva elmondta: külön intézkedések nélkül is elérhető a 2,7 százalékos hiánycél, de Brüsszel másképp látja. Hangsúlyozta: az e-útdíj-rendszer és az online pénztárgépek hozzák a bevételi terveket, így önmagában a zárolás is elegendő lehet, 2014-ben a beinduló növekedéssel együtt. Ha ez mégsem így lesz, akkor jöhet 2014-ben a beruházások leállítása, illetve csak a vagyon, vagyon értékű jog eladásából történő fejlesztésekre történő szűkítése.

Az idén a beruházások felfüggesztését csak akkor valósítja meg a kormány, ha a GDP-arányosan 0,3 százalékos zárolással sem jönne össze az EB által 3 százalékra várt hiány 2,7 százalékra (a kormány célszintjére) történő leszorítása, ám Varga szerint erre kicsi az esély. Jövőre az EB 3,3 százalékot vár, vagyis 0,6 százalékpont a differencia Budapest terveihez képest, ez állhat össze zárolásból és a beruházások leállításából - utóbbi 0,2 százalékpont körüli értéket jelent. Ha nem elég a zárolás és a beruházások felfüggesztése, a kormány Brüsszeltől kérdi majd meg, milyen további bevételnövelő intézkedésekre lehet szükség, és ezt végre is fogja hajtani - fogalmazott a miniszter.

Amennyiben a magyar kormány növekedési prognózisa valóra válik, a második és harmadik lépcsőre 2014-ben nem lesz szükség - fogalmazott a kormányszóvivő.

Kép: Napi Gazdaság

Ezt várta Brüsszel

Brüsszel várakozásai szerint a tavalyi 1,9 százalékról az idén 3 százalékra nő az államháztartási hiány, ami főként az egyszeri, a GDP 3/4 százalékát kitevő adóintézkedések kifutásával, valamint az olyan bevételcsökkentő gazdaságélénkítőnek szánt lépésekkel magyarázható, mint amilyen az egykulcsos szja-rendszer kiteljesítése is. Mindehhez járulnak a magasabb kamatkiadások, valamint a közmunkaprogram kiterjesztése is. Ezeket a deficitnövelő lépéseket csak részben ellensúlyozzák a főként adóemelést jelentő intézkedések (pl. a tranzakciós illeték, az energia- és közműcégek magasabb adója). A 2011-es és 2012-es konvergenciaprogramban szereplő intézkedések, köztük a használatarányos útdíj, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata, valamint a bérkompenzációs rendszer részleges eltörlése a versenyszektorban, a GDP fél százalékának megfelelő mértékben javíthatja az egyenleget.

A 2014-es hiány - változatlan költségvetési politikát feltételezve - még nagyobb lehet. Ezt a várakozást Brüsszel a pedagógusok életpálya-modelljével együtt járó béremeléssel, a munkavédelmi terv növekvő költségvetési kihatásával, valamint az emelkedő állami beruházással és fogyasztással magyarázza. Ezeket a 2013-as konvergenciaprogramban jelzett intézkedések, köztük a közszféra bérbefagyasztása, a szociális juttatások mérsékelt emelése, valamint az útdíjbevételek és az adóbehajtás hatékonyságjavulása ellensúlyozhatja, a gazdaság növekedése mellett.

A jelentés azt is megállapította, hogy az adósságcsökkentés lendülete csökkenőben van: a strukturális deficit - amely az elbírálásnál jelentős szerepet kaphat - 2013-ban is és 2014-ben is ismét növekedésnek indul, a GDP közel 0,5 illetve 0,75 százalékával. Emellett a bruttó államadósság a 2012-es 79,2 százalékról 2014-re csak 78,9 százalékra apadhat GDP-arányosan.

Orbán kérte a Varga-csomagot

A Fidesz tegnapi elnökségi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy a tárca hozza meg azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyekkel elérhető, hogy Magyarország még a nyáron kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. A Fidesz elnökségi ülésén a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépések kidolgozására kérte fel Orbán a nemzetgazdasági minisztert.

Lapinformációk és Varga Mihály szavai alapján előzetesen arra lehetett következtetni, hogy első lépésként a tranzakciós illetéket emeli meg a kormány, a jelenlegi duplájára. Bár Varga beiktatásakor elvileg kizárta az illeték emelésének lehetőségét, az adónemből a tervezettől jócskán elmaradtak eddig a bevételek, ráadásul az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése is azt mutatta, hogy az államháztartási hiány magasabb lehet a kormányzati prognózisnál. (Varga április közepén, a konvergenciaprogram benyújtásakor azt mondta, hogy a tranzakciós illetékben kisebb bevétel várható a tervezett 301 milliárdnál, 80 milliárd forint eshet ki, aminek a pótlásáról Bankszövetséggel egyeztetnek.)

Brüsszel szerint a GDP 3, jövőre 3,3 százalékára rúghat a deficit, szemben kormány 2,7-2,7 százalékos céljával, vagyis kétséges, hogy Magyarország a nyáron kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. Olli Rehn, a bizottság alelnöke a múlt pénteken − amikor is a testület tavaszi prognózisát ismertette − úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánytól további költségvetési intézkedéseket vár. A magyar fél első reakciója erre a visszavágás volt: a nemzetgazdasági miniszter téves jóslatot és kettős mércét emlegetett, majd hozzátette, a GDP 0,3 százalékát kitevő (mintegy százmilliárd forint) kockázatra bőven elegendő a költségvetés országvédelmi alapjában még meglévő 160-180 milliárdos forrás.