Sehol a világon nincs olyan dúsulás, mint a Börzsönyben, ráadásul mindez a földfelszíntől csupán 65 méterre található, illetve a legmélyebb pontja sincs 105 méternél mélyebben, ami „egy igen kezelhető dolog” – emelte ki az InfoRádióban Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója, Varga István.

A dúsulás a Márianosztra–Kóspallag–Nagybörzsöny háromszögben található, amely a Natura 2000 által szigorúan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területe alatt húzódik, tehát ásatási céllal nem lehet belépni. Mindezt figyelembe véve a vállalat az ide vezető lejt aknákat az említett három község közigazgatási, vagyis nem védett területéről indítanák, amelyek nagyjából 65 méter mélyen találkoznának a Nagyirtáspuszta nevezetű helyiség alatt. És itt kerülne kialakításra egy föld alatti feldolgozóüzem is.

Varga István megjegyezte, a terület vulkanikus, és mintegy 50-60 millió évvel ezelőtti lávakitöréseknek köszönhető, hogy ilyen mélységbe került az úgynevezett termésarany és termésezüst, amikhez – emelte ki – nincs szükség ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel moshatók. Az anyag fele részt vulkáni iszapban, fele részt trachit és riolittufa (vulkanikus) kőzetben van.

Ezt egy-másfél milliméterre kell letörni, majd úgynevezett szeparátorokkal szétválasztani. A nemesfémek ezután egy hidrociklonos aranymosó berendezéssel nyerhetők ki, majd végül a kész terméket – szintén a föld alatt épített – durva- és finomöntő üzemben lehet banki kokillába (fémforma) elkészíteni – magyarázta a szakember, megismételve, hogy olyan rendszert alkottak, amely révén soha a természetvédelmi területre nem lépnének be.

A központ Nagybörzsönyben lenne, ahol a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. már tartott is egy előzetes tájékoztatást a polgármesteri hivatalban, míg a feldolgozóüzem Márianosztrán. Az ügyvezető megjegyezte, a projekt keretében mintegy félezer embernek tudnának állást biztosítani.

A nemesfémvagyon lehetséges mennyiségét illetően Varga István kifejtette: az auditálást egy kanadai cég végezte, amely szerint a három bányatest közül a Rózsabányában nagyjából 50-60 gramm per tonna az aranydúsulás, ami már igen jónak számít, míg a Nagyirtáspusztán történt mélyfúrás 250-500 gramm per tonnáig jelzett. Mindezek analitikai számítása alapján összesen 1078 tonna arany és 909 tonna ezüstről van szó.

Összehasonlításképpen a Magyar Nemzeti Bank aranyállománya körülbelül 100 tonna. A szakember hozzátette: a kitermelés, a két-három évnyi engedélyeztetést beleértve, nagyjából 14 évet jelent, körülbelül 1 milliárd eurós beruházás mellett, viszont nagyjából 50 milliárd eurós bányászati potenciállal bír, ami a pesszimista számítások szerint is 38 milliárd euró – adózás utáni – nyereséget jelent.