Fontos megállapodás jött létre a mai napon: a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződésének aláírásával megkezdődhet az építési munka - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán.

A magyar kormány szerint megállapodás feltételei előnyösek és biztonságosak Magyarország számára, a hitel fix kamatozású és előtörleszthető. A vasútvonal fejlesztésével Európa egyik logisztikai központjává válhat Magyarország. A tárcavezető szavai szerint a mostani aláírás nyomán kezdődhet a magyarországi szakasz felújítása, a teljes beruházás 2025-ra készülhet el.

QP | Quality Placement

A kínai fél már a múlt héten szignált, most pedig Vargán volt a sor Budapesten. A szerződés értelmében a hitel előtörleszthető.

A magyarországi, Soroksár és Kelebia közötti vasúti szakasz fejlesztést 85 százalékban a Kínai Eximbank hitelével, a fennmaradó részben önerőből finanszírozza a magyar állam. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium (a CRE Konzorcium), amelynek magyar tagja 50 százalékos részvétellel a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. E cég többségi közvetett tulajdonosa az Opus Global Nyrt., amelynek korábbi, tőzsdén közzétett tájékoztatása szerint a kivitelezésre kötött szerződés értéke 2,078 milliárd dollár (ez jelenleg mintegy 677 milliárd forint).

A Népszava nemrégiben írt arról, hogy amikor az Orbán-kormány a válságkezelés jegyében a 2020-as költségvetésben 922 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre, olyan tételekhez nem nyúlhattak a PM-es tervezők, amelyek a kormányfő kedvenc kiadásai, ezek közül épp az idén a Budapest-Belgrád vasútvonalra szánt 63 milliárd forintot nevesítették. Ez a pénz a beruházásra, a kelebiai országhatár és Soroksár vasútállomások közötti 160 kilométeres szakasz felújítására és kétvágányúsítására betervezett 700 milliárd forintnak alig tizede.

A korábbi számítások alapján a nagyrészt kínai hitelből megvalósított beruházás 2400 év alatt térülne meg, így a fenntarthatósága nem különösebben biztosított.  Az ellenérvek között szerepel, hogy a felújított vasútszakasz elkerüli a nagyvárosokat, így a személyszállítást nem javítja, nemzeti parki területeket tesz tönkre, teljesen feleslegesen 160 km/h-ra tervezik, miközben tehervonat csak 100-al mehet.

A tervek között szerepel a beruházás titkosítása is: március végén ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot. Ebben az áll, hogy kiemelkedően fontos közérdek a kínai hitellel finanszírozott, 590 milliárd forintra tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megépítése, a megvalósításra kötött szerződések és az ezzel kapcsolatos döntések adatai pedig tíz évig nem ismerhetők meg.