Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországon egy adott év költségvetését mindig az előző nyáron fogadja el az Országgyűlés, vagyis a 2021-es büdzsé első változatát már 2020. július 3-án megszavazták. Orbán Viktor miniszterelnök és a gazdasági kabinetet vezető Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez a tervezhetőséget könnyíti. "Az, hogy korán elkészül a költségvetés, a magyar gazdaság stabilitását mutatja" - szokott mellette érvelni a kormányfő.

Jellemzőn minden évben többször átalakítják a költségvetést, mert nehéz ilyen időtávon előretervezni, de a világjárvány ez a feladat még nehezebb, így nem meglepő módon a 2021. január 1-jén tehát hatályba lépett költségvetést összesen 85 alkalommal módosították. Először már január 5-én, az év második munkanapján átírták egy kormányhatározattal. A hvg.hu összesítése szerint 2021-ben átlagosan 4 nap 7 óránként írták át a költségvetést kormányhatározatokkal a Magyar Közlönyben.

A teljes büdzsé kiadási főösszege 25 052 milliárd forint volt, ennek majdnem a hetedét, 3354 milliárd forintot mozgatott meg a kormány tavaly a rengeteg átcsoportosítással. Érdekesség, hogy a legtöbb pénz év végén került át egyik költségvetési sorról a másikra, ráadásul a 85 módosítás közül 6 december 20-a után történt, karácsonyig minden munkanapra jutott egy módosítás.

A portál összesítése szerint az átcsoportosítások legnagyobb részénél a forrás a Gazdaságvédelmi - illetve a májusi átnevezése után a Gazdaság-újraindítási Alap - volt, ahonnan 1350 milliárd forintot költöttek el más célokra. Ide sorolható még további 320 milliárd, amit az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból vettek ki. Az innen induló átirányítások nem meglepők: a két alap célja az volt, hogy a kormány gyorsan költhessen a világjárvány egyészségügyi és gazdasági védekezésére. Lényegében ezek előre fel nem címkézett, de elkölthető pénzek voltak, tehát az átcsoportosítások csak megnevezték, hogy mire is mennek majd az adóforintok.

Jelentősebb összeget, 366 milliárd forintot vettek ki a Központi Maradványelszámolási Alapból, további 108 milliárdot pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó központi tartalékból – itt egyszerűen úgy tervezték a költségvetést, hogy legyen egy ekkora mozgástér, ahonnan el lehet költeni pénzt.

A gazdaságvédelmi alapból a legtöbb pénz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásokra ment el (ide tartoznak a vízművekkel, a közútkezeléssel, Magyar Postával, a MÁV-val vagy az áramszolgáltatással kapcsolatos költségek), a második a listán pedig az ő hivatalának cége alá tartozó vállalatok forrásjuttatása.

Az ötödik legnagyobb ezen a listán egy egyszeri tétel volt: augusztus 9-én kivettek 100 milliárd forintot az alapból, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó cégek tőkeemeléseit finanszírozzák belőle.

Ebből a gazdasági hatásokat tompító alapból fizettek olyan különlegesebb tételeket is, mint a nemzetközi vadászati, természeti, lovas rendezvények költségei, az Eucharisztikus Kongresszusra szánt 11,6 milliárd forint, a Nemzeti Sportközpontok 9,9 milliárdja, vagy épp a kisebb tételek közül a Veritas Történetkutató Intézet 500 milliója.

Saját működésre is jutott bőven

A minisztériumok a saját működésükre is kaptak innen forrásokat: a külügyi tárca a „külképviseletek igazgatása” nevű tételre költhetett belőle, a Miniszterelnökség igazgatására is elment 5,1 milliárd, a KKM központi igazgatására 1,4 milliárd, az Agrárminisztériuméra 1,1 milliárd, de 559 milliót az Igazságügyi, 100 milliót a Belügy-, 36 milliót pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatására is kivettek.

Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap esetében egyetemek, főiskolák kutatásait, járványügyi védekezéssel kapcsolatos kiadásokat fizettek. Érdekesebb tétel a kormányhivatalok 3,4 milliárdja, az pedig szomorú kiadásnövekedés, hogy hogy meg kellett emelni a beteg- és halottszállítási keretet.

A legtöbb pluszpénz az Innovációs és Technológiai Minisztériumé lett, amely 411 milliárd forintból többől gazdálkodhatott, mint ahogy eredetileg tervezték. A harmadik-negyedik helyen, 220, illetve 216 milliárd forinttal áll a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelynél a legtöbb átirányított forrás a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz került. 

Az utolsó helyezett

A Miniszterelnökségnél az egyik legérdekesebb a lista utolsó helyezettje, egy belső átcsoportosítás nagy vesztese: a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai programokra jóval kevesebb pénz jutott, mint ahogy eredetileg tervezték. Nagyrészt amiatt, mert még februárban elvettek onnan 3,5 milliárd forintot, hogy abból 3,38 milliárdot a Miniszterelnökség dologi kiadásaira adjanak inkább, a többi 120 milliót pedig a Miniszterelnökség személyi juttatásaira. A tárca a saját igazgatására összesen 9,4 milliárd forinttal többet költött, mint amiről a büdzsé elfogadásakor szó volt - írja a hvg.hu.

Az önkormányzatok összesen 69 milliárd forinttal többet kaptak 2021-ben, mint amiről eredetileg szó volt. Érdekesség, hogy nem a hírekben is gyakran szereplő Debrecen kapta a legtöbb pluszpénzt, pedig csak 2,9 milliárd forinthoz jutottak, az első helyezett 4,4 milliárd forint plusszal Karcag. Nem részletezték, hogy pontosan mire kaptak ennyi költségvetési forrást, de a határozatban írt "kulturális fejlesztési célok" vélhetően a 2015-ös milánói világkiállítás elhíresült sámándob csaknem 4 milliárdos beüzemelési tételére vonatkozik.

Pécs és Miskolc is kapott pénzt

A rossz anyagi helyzetre panaszkodó ellenzéki nagyvárosok is kaptak pénzt: Pécs 2,05, Szeged 1,95, Miskolc 1,35 milliárd forintot. Viszont eközben Győrnek 2,5 milliárd jutott. Budapesten belül a költségvetési többlettámogatásokból nem jutott forrás az ellenzéki vezetésű kerületeknek.

A minisztériumok és az önkormányzatok után következik a listán a Bethlen Gábor Alap, a határon túlra támogatásokat utaló alapba 20,7 milliárd forinttal több támogatás érkezett, mint ahogy tervezték. Nem tudni, pontosan, mire költhetik/költötték el a forrásokat: 16,9 milliárd forint „felhalmozási célú kiadásra”, 8,9 milliárd „működési célú kiadásra” utalódott. 

További részletes költségösszesítéseket közölt a hvg.hu.