A járványban sokáig a tragikus járványkezelési hibát elkövető - csúcsközelben nyitó - Csehország állt a legrosszab helyen az egymillió főre vetített Covid-halálozási listán, de náluk már lecsengőben van a járvány, rendszeresen napi száznál kevesebb a haláleset. Magyarországon ezzel szemben hetek óta kétszáz fő körül jár napi emberveszteség, így hazánk - várhatóan csütörtökön - napokon belül élre ugrik. (Így festenek a Worldometers.info friss adatai.)

A több mint 25,7 ezer halálesetet mégsem nemzeti gyász, hanem az utóbbi évek legvisszataszítóbb politikai diskurzusa kísérte. Megrendülés helyett vita kezdődött arról, hogy a kiugró magyar adat nemzetközi összehasonlításban valójában nem is olyan rossz, s csupán módszertani okok miatt kerültünk a világ sereghajtói közé. E szerint az érvelés szerint nem a haláleseteket, hanem a többlethalálozást kell figyelni, az elmúlt évek összhalálozási átlagához kell mérni a tavalyi adatot - írta a Válasz Online.

QP | Quality Placement

A járvány kezdetén még valóban kevesebb ország alkalmazta a WHO számítási módját, menet közben azonban egyre többen közelítettek hozzá a franciáktól a szlovákokig. Államok sora változtatott tehát számolási módszertanán, és adott hozzá visszamenőlegesen esetenként több száz vagy több ezer halottat a korábbi adataihoz. Még egyszer: hozzáadtak, nem elvettek. (A WHO metódus lényege, hogy minden elhunytat koronavírusosként jelentenek, akinél a vírust találták, függetlenül a halál okától.)

A magyar politika tehát a járvány második hullámának elején elégedett volt a halálozási adat előállításának módjával. Egészen addig, amíg Magyarország nem produkált egyre rosszabb és rosszabb számokat - változatlan magyar módszertan mellett. Ezután a kormány új mérőszámot keresett a védekezés sikerességének igazolásához: az oltásokét. A hivatalos értékelésekben már a kezdetektől relativizálják a koronavírussal kapcsolatba hozható haláleseteket, „többnyire idős, súlyos alapbetegségben szenvedő emberekről” beszélve.

A koronavírus sokkal halálosabb betegség lenne Budapesten, mint Prágában vagy New Yorkban? - tette fel a kérdést a portál, mivel a fertőzöttek listáján csak a 14. helyen állnak  magyarok. Gyorsan meg is válaszolta: nincs különbség, a vírus mindenhol nagyjából ugyanolyan arányban okoz halált az azonos életkorú és kockázati csoportba tartozó személyek között. Csakhogy Magyarországon a fertőzöttek zöme rejtve marad, mert a magyar egészségügy túl keveset tesztel, zömmel csak a tüneteseket - ezt igazolja, hogy az egymillió lakosra jutó tesztelés alapján csupán a 39. helyen áll az ország.

Így pedig rengeteg tünetmentes vírusgazda rejtve marad. A hatóságok a fertőzöttek többségénél sem rendelik el a karantént, ráadásul már a második hullám elején csődöt mondott a kontaktkutatás rendszere.

Magyarország tehát nem a halottak számlálásának módszertani-statisztikai eltérései miatt került az élre a halálozásban, hanem mert a járványkezelés eszköztárában a tesztelést, a kontaktkutatást, a karantént nem tekinti a védekezés oltással egyenrangú oszlopának. Ez az oka annak is, hogy a halálozási adat a lakosság 35 százalékának első vakcinával való oltása után még nem javul számottevően - olvasható a Válasz Online cikkében.

Hiába áll első helyen az unióban a beadott vakcinák terén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint, a 80 év feletti lakosok első oltásánál azonban csak tizenkettedik volt április 19-én, és a 70-79 évesek között is elveszítette vezető pozícióját, négy ország is utolért bennünket.

A 25-69 évesek között viszont valamennyi korosztályban mi vezetjük az uniós oltási rangsort. Csakhogy egészen más hatással van a halálozási adatokra száz 80 esztendős, és száz 25 éves ember védelme. Nálunk a nyolcvan éven felüliek 35 százaléka, a 70-79 év közöttieknek pedig 26 százaléka még nincs beoltva.

Nem minden a kormány felelőssége ebből, hiszen ezeknek az embereknek nagy része még nem is regisztrált az oltóanyagra. Igen ám, de máshol sem csupa professor emeritusból áll az időstársadalom, mégis sikeresebbek az elérésükben - írta a portál.