A betegségre jellemző alap reprodukciós szám (R) mutatja, hogy egy fertőzött átlagosan hány másikat betegít meg egy teljesen fogékony populációban, védekezés nélkül. Ezt csökkenti a védettek aránya, vagyis az oltottak és a fertőzésen átesettek együttes száma, illetve csökkentik a különböző korlátozó intézkedések. Ha ebbe a képletbe belevesszük a szezonalitást, akkor előállhat az a helyzet, hogy bizonyos védettségi arány nyáron elég ahhoz, hogy ne legyen járvány, télen viszont kevés - olvasható a portál cikkében.

A vírus alap változatának az R értéke 2,5-3 volt, így jött ki, hogy leegyszerűsítve 60-67 százalékos védettségi arány elegendő a közösségi immunitáshoz. A brit mutáns 50-70 százalékkal fertőzőbb, így 75 százalék fölé kell emelni a védettek arányát. Az indiai variáns, ennél is fertőzőbb, így könnyen lehet, hogy a 80 százalékos védettségi arányt is meg kell haladnunk ahhoz, hogy ne tudjon önfenntartó járvány kitörni - figyelmeztet Ferenci, megjegyezve, hogy a18 év alatt magyarok eleve a lakosság 19 százalékát jelentik, ami a gyerekek oltása szempontjából jelentős tény.

Az indiai variáns miatt a járvány esetleges berobbanásával kapcsolatos kérdésre Ferenci azt mondta, ha csak nincs valamilyen szerencsétlen történés, mondjuk egy szuperfertőző esemény, akkor sok hétnyi szinte láthatatlan terjedés megelőzi azt, amit kívülről berobbanásnak látunk. Ennél többet nehéz mondani, mert Magyarországon nincs szisztematikus variánskövetés. Nagy-Britanniában vagy Dániában hétről-hétre pontosan látszik, hogy melyik variáns van jelen és melyik domináns, pontosan meghatározzák, hogy miképp terjednek ezek a törzsek, és ezt a transzparencia jegyében nyilvánosan elérhetővé is teszik.

Kapcsolódó

Hatásosak-e az oltások a variánsok ellen?

A legjobban kutatott vakcina esetében, ami a Pfizer, általánosságban jó a hatékonyság minden variánssal szemben, például egy pár héttel ezelőtti katari, valós megbetegedések elemzésén alapuló vizsgálat szerint 90 százalék a brit és 75 százalék a dél-afrikai variáns ellen. Látszik tehát, hogy kevesebb, mint az eredeti klinikai kísérletben talált 95 százalék, és variánstól függően kevesebb, de azért még így is jól működik.

Az AstraZeneca és az indiai mutáns viszont nem túl szerencsés kombináció, az angolok múlt héten kijött első, való életbeli adatai alapján itt már csak 60 százalék körüli a hatásosság, miközben a Pfizer még itt is majdnem 90 százalék. Hozzá kell azt is tenni, hogy az mRNS oltásokat a legkönnyebb „testre szabni” az új variánsokhoz gyártástechnológiai szempontból.

Közösségi immunitás nélkül marad kockázat

Mivel a legjobb vakcina sem 100 százalékos, ha a közösségi immunitás nem jön létre, akkor mindig lesz valamennyi kockázat. Pont ez adja a közösségi immunitás jelentőségét: azzal ez a kockázat szinte nulla lenne - állítja Ferenci Tamás. A tapasztalatok szerint a súlyosabb megbetegedés és a halálos kimenetel ellen jobb védelmet nyújtanak az oltások, mint általában a megbetegedés ellen.

A meccsre járás kockázataival kapcsolatban a szakember az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  nyilvánosan letölthető, rendkívül részletes ajánlásait idézte a tömegrendezvények kockázatának felmérésére, mérséklésére és kommunikációjára. A járvány helyi terjedésétől függő alapkockázat mellett számításba kell venni, zárt térről van-e szó vagy nyílt térről, lesznek-e külföldi látogatók, mennyi kontaktussal jár a sport, részt vesznek-e idősek, akik magasabb kockázatúak és így tovább. A kockázatot csökkentheti a szervezők, a járványügy felkészültsége, hogyan tesztelik és ültetik a résztvevőket. A WHO felfogásában egy esemény összesített veszélyessége azon múlik, hogy mekkora az alapkockázata, és ez mennyivel csökkenthető.

Nyilván a legjobb, ha egy eleve alacsony kockázatú eseménynél a rizikó jól csökkenthető, a legrosszabb, ha magas a kockázat és ez nem is igen csökkenthető.

Nem elég a magas átoltottság

Szerinte nagyrészt a közösségi immunitás elérésén múlik, hogy a későbbiekben is kell-e kockázatokat számolnunk. A közösségi immunitásnál azonban nem csak a szezonalitást kell még figyelembe venni, hanem azt is, hogy a társadalomban miképp oszlanak meg a védetlenek. Lehetnek például olyan közösségek az országokon belül, ahol helyileg alacsonyabb lesz az átoltottság.

Ferenci kifejtette, az oltásellenes csoportok miatt Magyarországon kevésbé aggódik, inkább lehet probléma az, amit korábban egyes kelet-európai országokban láttak más védőoltások kapcsán: hogy vannak olyan döbbenetes nyomorban élő, elzárt közösségek, ahová nem ér el a népegészségügy.

Az látszik, hogy az állam nem töri össze magát azért, hogy elérje ezeket a csoportokat a koronavírus elleni vakcinával, és elintéz mindent azzal, hogy regisztráljanak az oltásra, de nem tudom ez mennyire reális ott, ahol három általános iskolai osztálya van a háztartásfőnek és még áram sincs a lakásban - fogalmaz Ferenci Tamás. Ez egy újabb bizonytalan tényező: oda kell arra figyelni, hogy magas átlagos oltottságnál is lehetnek alacsonyan oltott területek, közösségek.

További probléma az, hogy sem a betegségen átesetteknél, sem az oltottak esetében nem tudjuk biztosan, hogy meddig tart a védettség, így amikor számoljuk a védetteket, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a szám csökkenni is tud, nemcsak emelkedni.

A szakember úgy fogalmazott, mindezek miatt nem híve ezen a téren a kategorikus kijelentéseknek, sem abban az irányban, hogy ebből már biztos nem lesz gond, sem abban, hogy biztos be fog ütni a krach, ezek közül felelősen egyiket sem lehet kijelenteni.