Hatalmas volt az érdeklődés a középiskolások részéről a felsőoktatás iránt az Educatio kiállításon, ahol idén 150 intézmény várta a diákokat. Az egyetemek iránt érdeklődők február 15-ig adhatják be a jelentkezésüket.

Már tavaly nyáron kiderült, hogy a kormány hozzányúl a felsőoktatás rendszeréhez, a jelentős változások 2024-től jönnek. Megkérdeztünk néhány egyetemet, mit tanácsolnak most az egyetemre készülőknek.

Ez változik 2023 szeptemberében induló képzéseknél:

  • Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük.
  • Bizonyos szakok – korábban közzétett – érettségi követelményeihez képest az intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listája itt olvasható.
  • Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pont volt, illetve egyes szakok esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez miniszter által meghatározott – ezeknél magasabb – minimumpontszám volt).
  • A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható.
  • Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, és teszik közzé a felvi.hu honlapon az adott szak meghirdetésénél.

A ponthatárokat várhatóan 2023. július 26-án hirdetik ki.

Visszatérés egy korábbi verzióhoz

Ez a felsőoktatási felvételi koncepció némi visszatérés egy korábbi állapotba, mondta Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem (Milton) általános és közkapcsolati rektorhelyettese az Educatio kiállításon a Napi.hu-nak. Schottner Krisztina a Milton rektora kiemelte, az új felsőoktatási törvény az egyetemi autonómiát erősít, a cél biztosan nem az, hogy minél gyengébb képességűek kerülhessenek be a felsőoktatásba, de az egyetemek dönthetnek arról, hogy egy-egy szak esetében releváns-e egy emelt szintű érettségi.

Ha egy egyetem 450 pont felé húzza a felvételi belépési küszöböt, akkor mondhatjuk azt, hogy nem kell emelt szintű érettségi, csakhogy anélkül nem lesz annyi pontja a diáknak, nem jön ki a matek, és ugyanez igaz a nyelvvizsgára is, el lehet törölni, mint bemeneti követelményt, de jelentős plusz pontokat lehet érte kapni.

Az új törvény egy autonómiát jelent az egyetemeknek, de egy nagyon nagy csapdahelyzetet is jelenthet a diákoknak.

 

Kép: Koncsek Rita

A Miltonon a 2024-es felvételi eljárásban egy orientációs beszélgetés lesz majd az újdonság a felvételik során, amivel plusz 100 pontot is szerezhetnek majd a hallgatók és lesz, ahol írásbeli felvételit vezetnek majd be - tette hozzá a rektor. Ezekre azért van szükség, mert a kollégák kérték, hadd üljenek szembe a hallgatókkal, szeretnék őket megismerni. A Miltonon evidens, hogy egyénre szabott képzés van 50-150 között van évfolyamonként a hallgatók létszáma - mondta Szatmári Péter. Jelenleg 1600 főre tehető a Miltonon tanulók száma, amióta egyházi fenntartásúak, azóta vannak állami helyeik is. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók aránya 50-50 százalékot képvisel.

Majdnem mindenki állami ösztöndíjas lehet az ELTE-n

Tavaly több mint 11 ezer hallgatót vett fel az ELTE, és valószínűleg idén is ennyi hallgató juthat be a felvételi eljárásban - mondta a Napi.hu-nak Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatója.

2022-ben a felvett hallgatók közel 90 százaléka állami ösztöndíjas volt, 2023-ban arra számítanak, hogy még ennél is több állami ösztöndíjas diák lesz. A felsőoktatási törvény, ill. a felvételi kormányrendelet azon változása, hogy a minimum pontot eltörölték, érdemben nem fog változást okozni az ELTE-n, köszönhetően annak, hogy a ponthatárok jellemzően eddig is jelentősen meghaladták a 280-at. Az emelt szintű érettségi követelményét ugyanakkor bizonyos szakok esetében eltörölte az egyetem, míg számos esetben mind most, mind majd a 2024-es, jelentősebb változásokat hozó felvételi rendszerben megtartja.

A 2024-es felvételi jelentősebb változtatásokkal jár majd, lényegében intézményenként és szakonként eltérőek lesznek a felvételi kritériumok. Az ELTE 4-5 sarokpontot levert - mondta az oktatási igazgató. Ezek között van, hogy azon túl, hogy a felvételi pontszámítás rendszerét a kormány eleve úgy alakította, hogy megérje emelt szintű érettségit tenni, minden szakon többletponttal díjazza az egyetem azt a jelentkezőt, aki ezt az utat választja.

Az ugyanakkor már ELTE-s specialitás, hogy számos szakon arra is jár többletpont, ha valaki a középszintű érettségijét legalább 80 százalékos eredménnyel abszolválja.

Az ELTE - mint a világon a második legtöbb, összesen 71 nyelvet oktató felsőoktatási intézmény - meghatározó szerepet tulajdonít a nyelvismeretnek, így a nyelvvizsgát a felvételi eljárás során értékes pontokkal jutalmazza, egységesen minden szakon.

Az ELTE értéknek tartja a sokszínűséget, ennek jegyében mindent megtesz az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséért. Ennek megfelelően az egyetem valamennyi szak esetében egységesen ad pontot a fogyatékosságra, a hátrányos helyzetre és a gyermekgondozásra.

A sportolásra is nagy hangsúlyt helyeznek: az egyetemi polgárok közel negyven sportág közül választhatnak a 124 éves egyetemi sportklub, a BEAC keretein belül, de az Egyetem már a jelentkezők sportteljesítményét is elismeri. Nemcsak azok kapnak többletpontot, akik olimpián 1-8., világbajnokságon 1-3., vagy Európa-bajnokságon 1. helyezést érnek el (ők összhangban a jogszabállyal 500 pontot kapnak), hanem azok is, akik korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, országos bajnokságon vagy Diákolimpián értek el előkelő helyezést.

A lényeget tekintve ugyanakkor elmondható, hogy a 2024-es, újfajta felvételi pontszámítás az ELTE esetében gyakorlatilag a jelenlegi rendszer – lehetőségek adta – finomhangolása, hiszen az egyetem célja 2024-től sem változik: kiválasztani a jelentkezők közül a legjobbakat. Ennek szellemében szóbeli felvételi is csak egy szakon, a szombathelyi gépészmérnök alapszakon lesz majd

– mondta Cseszregi Tamás.

Az Eszerházy csak két szakon kér emelt szintű érettségit

A régión belül meghatározó egyetem az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, mondta Bíró Balázs beiskolázási referense, akit szintén az Educatio kiállításon kérdeztünk. A pedagógusképzés egyik fellegvára az intézmény Jászberényben és Egerben is. A változásokkal kapcsolatban elmondta: a jövőben az anglisztika és germanisztika alapszakon kérnek csak emelt szintű érettségit, a többi szakon középszint a minimum bemeneti követelmény.

Vannak olyan hiányszakmák, például a pedagógus képzés egyes területein, ahol az utóbbi követelmény eltörlése nagy segítség lesz - tette hozzá.

Hogy honnan tudnak plusz pontokat szerezni a diákok 2024-től a szakember elmondta: ha valaki egyházi fenntartású intézményből érkezik, ezért is jár plusz pont, de egyelőre általános szóbeli elbeszélgetésért plusz pont adásában nem gondolkodnak. Vannak emelt szintű érettségi felkészítő kurzusaik is, amik ingyenesen elérhetők és az érettségi előtt állóknak tartják, az ezeken való részvételért is többletpontokat adnak 2024-től. Az Eszterházynak egyébként több mint 6 ezer hallgatója van, az államilag finanszírozott diákok 60 százalékot tesznek ki, és 11 képzési területen indítanak képzéseket.

Saját döntés, hogy kinek tárják nagyobbra a kaput

Nyitottabb és rugalmasabb lesz az új felsőoktatási felvételi rendszer, az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy a változásokat hogyan alkalmazzák, mondta a Napi.hu-nak Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora. Az intézmények maguk dönthetnek arról, hogy mennyire fontos számukra az eddig is elvárt minőség, és maguk nyithatják tágabbra is a kapukat.

A változások egy része már 2023-ban is érezhető lesz, de jellemzően 2024-től használják a decemberben elfogadott felsőoktatási törvény adta lehetőségeket az egyetemek.

A BGE részéről már megfogalmaztuk, hogy 2024-től továbbra is elvárás lesz az emelt szintű érettségi és még inkább fókuszálunk a nyelvtudásra, már a bemeneti követelmények között is

– mondta a BGE rektora.

Példaként említette, hogy a régi rendszerben egy nyelvvizsgát lehetett beszámítani, de a BGE a jövőben plusz pontot ad egy esetleges további nyelvvizsgáért is.

A minimum ponthatárok eltörlésével kapcsolatban a rektor megjegyezte, egyelőre nem tudja megmondani, mi lesz az a minimum ponthatár, ami alapján 2023-ban hallgatót vehet fel a BGE, mert ez minisztériumi egyeztetésen dől majd el, de kiemelte:

nagyjából azokkal a pontokkal tervezhetnek a felsőoktatásba jelentkező diákok, mint amik 2022-ben voltak.