Közzétette a Pénzügyminisztérium a következő évekre vonatkozó makrogazdasági előrejelzését. A számokból kiderül, hogy idén a tavalyinál is magasabb, 15 százalékos inflációval számol a kormány, 2024-től ugyanakkor ismét 5 százalék alá csökken.

Így a bérek ugyan nominálisan jelentősen nőnek, vásárlóerőben nem várható érdemi növekedés, a reálkereset 1 százalék alatti mértékben nő 2023-ban.

Bebetonoznák a minimálbér emelését

Az idei évben nem voltak adottak a feltételek az infláció és a globális gazdaságban tapasztalható bizonytalanság miatt, ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatók célja is az, hogy ismét egy többéves bérmegállapodás szülessen

– mondta a Napi.hu-nak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre emlékeztetett: a tavaly lejáró, 2016-ban kötött, 2017-től életbe lépett bérmegállapodás mind a munkavállalóknak, mint a munkáltatóknak rendkívül kedvező feltételeket tartalmazott. Jelentősen nőtt az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum összege, emellett a magasabb fizetések is emelkedtek, ezért jelentősen nőtt a keresetek reálértéke is.

Ehhez hozzájárult, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) a 2016-os 27 százalékról 13 százalékra mérséklődött 2022-re.

A hatéves bérmegállapodás lejártával – már az idei évtől – megvolt a szándék egy újabb többéves egyezség megkötésére. A háború okozta nehézségek és a minden várakozást meghaladó mértékben emelkedő infláció okozta bizonytalanságok miatt ennek feltételei ugyanakkor tavaly nem voltak adottak.

A 2022-ben kötött bérmegállapodás csak 2023-ra szól, és az elsődleges cél a tűzoltás volt, vagyis a keresetek vásárlóerejének megőrzése volt a legfontosabb cél – fogalmazott Mészáros Melinda.

Beszédesek a kormány várakozásai

A hosszú távú bérmegállapodással a jelek szerint a kormány is számol: 2024-re 2025-re és 2026-ra egyaránt 5 százalék feletti reálbér-emelkedést vár. Jövőre már 5 százalék alatti inflációval kalkulál a Pénzügyminisztérium, amelyhez nominálisan 8-9 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedést vár.

Mészáros Melinda szerint az előrejelzés utalhat egy többéves bérmegállapodási szándékra. A kereseteket érintő kormányzati várakozások teljesülése – ismét alacsony infláció mellett – a minimálbér és a bérminimum 10-14 százalékos emelésével érhető el 2024-ben

– tette hozzá a Liga elnöke.

A reálbér-emelkedés lehet az alapja a bérmegállapodásnak

A kormány kezdeményezésére 2016-ban hat évre kötöttek bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek.

A kormányzat célja a javaslattal az volt, hogy 2017 és 2022 között mintegy 40 százalékkal emelkedjenek a reálbérek.

Ezt a célkitűzést segítette, hogy a megállapodás szerint abban az esetben csökkent a munkáltatókat terhelő szocho mértéke, ha a reálbér-emelkedés elérte a 6 százalékot, vagyis a szocho-csökkentést béremelésre kellett fordítaniuk a vállalkozásoknak. Ez teljesült is, a legnagyobb mértékben 2017-ben nőtt a fizetések vásárlóereje, több mint 10 százalékkal.

Fontos a minimálbér emelése

A minimálbér, de elsősorban a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum emelésének mértéke érdemben hozzájárul az átlagkeresetek, így a reálbér emelkedéséhez is.

A bérminimum 2022-ben 20 százalékkal emelkedett. Egyes becslések szerint a jelentős emeléssel a magasabb fizetési kategóriákban – a bértorlódások elkerülése miatt – több százezer munkavállalónak kellett emelni a fizetését. Összességében a munkavállalók mintegy negyedének a bére nőtt a jelentős emelés után. Sajnos ennek az emelésnek a nagy részét felemésztette az infláció.

Egy hasonló megállapodás az érdekképviseletek és a szakértők szerint ismét elindíthatna egy erőteljes bérfelzárkózást a V4-ek átlagához.

A 2016-ban kötött bérmegállapodás hét pontja

  1. A minimálbér 2017-ben 15 százalékkal, 2018-ban pedig 8 százalékkal emelkedett.
  2. A garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban 12 százalékkal nőtt.
  3. A társasági adó kulcsa 2017-től egységesen 9 százalékra módosult.
  4. A szocho 2017-től 5 százalékponttal 22 százalékra, 2018-ban 2 százalékponttal 20 százalékra csökkent.
  5. A szocho 2018-ban további 0,5 százalékponttal csökkenhetett, mivel a bruttó keresetek emelkedése 2016 első három negyedévéhez képest 2017 azonos időszakában több mint 11 százalékkal nőtt.
  6. A szocho 2019 és 2022 között további, évi 2-2 százalékpontos csökkentésének feltétele volt, hogy az éves reálbér-emelkedés meghaladja a 6 százalékot.
  7. A minimálbér és a garantált bérminimum összegét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2019-től évente felülvizsgálja.