A Magyar Nemzeti Bank közzétette friss inflációs jelentését, amiben nem kertelnek: nem lesz fáklyásmenet a következő év: 15-19,5 százalék közötti inflációval számolnak. Öröm talán az ürömben, hogy az MNB igazgatója 2023 második felétől markánsan csökken az inflációt jósolt. Balatoni András szerint a lassuló gazdasági növekedés gyors visszapattanása is várható júliustól. 

A cégek túltolták

Az MNB igazgatója a nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedésével magyarázta. Közben pedig a vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest - hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, "a cégek túlkompenzáltak".

Talán ez is az oka annak, hogy az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól. Az MNB mai, először publikált adatai valósággal sokkolóan hatottak. Szerencsére kiderült, hogy rossz számokat írtak, de a korrigált adatok szerint sincs még vége drágulásnak: az MNB időközben javított táblázata alapján - 29,7 százalékkal kell majd többet fizetnünk az élelmiszerekért:

  • a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal, 
  • a feldolgozott élelmiszerek 30,4 százalékkal drágulhatnak

De itt még nem áll meg az árnövekedés:

  • az energia 39,2
  • az alkohol és a dohány 11,8
  • az üzemanyagok pedig 21,8 
  • a piaci szolgáltatások 12,1 
  • az ipari termékek pedig 12,2 százalékkal kerülhetnek többe jövőre. 
2023-ban sem áll meg az áremelkedés
2023-ban sem áll meg az áremelkedés
Kép: MNB

A jövőre is vágtató élelmiszerárak az MNB szerint is elemzésért kiáltanak. A jegybank igazgatója - vélhetőleg a még első verziós, magasabb számok ismeretében - azt mondta "utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján". Balatoni András ugyanakkor felhívta rá figyelmet, hogy az élelmiszerek esetében az import is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban.

Áthárított ársapkák

Emellett a piaci szereplők gyorsan kompenzálták az ársapkák hatását, azaz más élelmiszereken hozták be a veszteséget. Ezek után nem túl nagy meglepetés, hogy az MNB számítása szerint a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem hogy nem romlott, hanem egyenesen javult. Balatoni András szerint ezzel együtt 

kérdéses, hogy a vállalatok az árstoppok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek

Az árak befagyasztása cserébe viszont megnövelte a keresletet bizonyos termékekre, ennek pedig egyenes következménye lett a termékhiány, és a mennyiségi korlátozás.

Inflációt hozott az árplafon, pedig az ellenkezőjét akarta

Az ársapkákat azért vezette be a kormány, hogy féken tartsa az infláció emelkedését egyes termékek árának rögzítésével. Közben már az MNB-nél is úgy számolnak, hogy 3-4 százalékponttal lendíthettek a pénzromlás ütemén.

Jönnek az elbocsátások?

Az aktív korúakat sem hagyja érintetlenül a gazdaság lassulása: Habár a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma továbbra is magas szinten van, a jegybanki előrejelzés szerint a munkanélküliség enyhén emelkedő pályára állhat. "A vállalatok költségeinek a magas nyersanyag- és energiaárak miatti emelkedése és a kereslet visszaesése az év végén, hangsúlyosabban 2023 elején vezethet az elbocsátások számának átmeneti növekedéséhez" - fogalmaz a jelentés. Az MNB szerint a munkanélküliségi ráta 2023 második negyedévétől csökkenhet. 

Összességében a versenyszféra létszámában stagnálás, vagy visszaesés várható a jövő évben - fűzi hozzá az MNB prognózisa. A jövő év második felében viszont a várakozásaik szerint gyors reálgazdasági korrekció bontakozik ki, ami amunkaerőpiacon 2023-ban normalizációhoz vezet. Majd 2024-ben a foglalkoztatás ismételt növekedését, a munkanélküliségi ráta csökkenését vonja maga után.

Ami a versenyszféra bérdinamikájának bővülését illeti, jövő évben lassulás várható. Az év eleji béremeléseket a jelentős minimálbér-emelés határozta meg, majd "a historikusan feszes munkaerőpiac járultak hozzá a bérdinamika erősödéséhez". Előrejelzésük szerint 2022-ben 15,6–15,7 százalékon alakul az éves bérnövekedés a versenyszférában. Előretekintve, a lassuló GDP-növekedéssel és a munkaerőpiaci feszesség enyhülésével összhangban a bérdinamika mérséklődésével számolnak, 2023-ban a versenyszféra bérnövekedése 11,8-12,7 százalék között alakulhat.