Lóga Máté - Bognár Gergely, MNB

A fenntarthatósági pénzügyek és a zöld kötvények jelentősége

Kapcsolódó

A globális felmelegedés negatív hatásai, illetve a szélsőséges időjárással összefüggő katasztrófaesemények mind gyakrabban tematizálják a híreket és mindennapjainkat. Immár számos szakértői vélemény támasztja alá, hogy a klímaváltozás következtében fellépő fizikai kockázatok mára a társadalmunkat és gazdaságunkat fenyegető legszignifikánsabb kockázati faktorok közé emelkedtek.

Még 2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama fogadta el az Agenda 30 elnevezésű keretrendszert, mely 17 Fenntartható fejlődési célt (Sustainable Development Goals - SDGs) határozott meg a szegénység és egyenlőtlenség megszüntetése, valamint a Föld környezeti rendszerének megóvása érdekében. A 2016-os párizsi éghajlatvédelmi egyezmény keretében 190 ország tett vállalást arra, hogy erőfeszítéseket tegyen a klímasemlegesség megvalósítására, mely révén elérhető lenne, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2050-ig az iparosodás szintjéhez képest ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

E célok realizálása kizárólag az országok gazdasági és társadalmi rendszerének mélyreható átalakítása mellett lehetséges, ami ugyanakkor hatalmas beruházási igényt támaszt a gazdasági szereplők felé. Az OECD becslései szerint globálisan 2030-ig évente 6,9 billió dollár befektetése szükséges a karbonsemlegesség irányába történő hatékony elmozduláshoz.

Ilyen volumenű tőkeallokáció megvalósítása önmagában költségvetési forrásokból nem lehetséges, így a célok elérése érdekében privát pénzügyi források mobilizálása is elengedhetetlen. Ezek becsatornázását célozzák a fenntarthatósági pénzügyek, azokon belül pedig az olyan pénzügyi eszközök, mint a zöld kötvények.

A zöld kötvények olyan adósságinstrumentumok, amelyek kibocsátói (államok, vállalatok, önkormányzatok, nemzetközi szervezetek) vállalják, hogy az értékpapírokon keresztül bevont forrást a vonatkozó nemzetközi sztenderdekhez és előírásokhoz igazodva valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására használják fel. A zöld kötvények, illetve az azokat szabályozó elvek és keretrendszerek részletesebb bemutatására előző cikkünk tett kísérletet.

Zöld vállalati kötvények a nagy jegybankok látóterében

A zöld kötvények a tőkepiac egyik legdinamikusabban fejlődő szegmensét testesítik meg. A zöld pénzügyek promotálásával foglalkozó nemzetközi szervezet, a Climate Bonds Initiative (CBI) statisztikái szerint míg a zöld kötvények éves kibocsátása 2016-ban nem érte el a 100 milliárd dollárt, addig 2020-ban már megközelítette a 300 milliárdot, melyből kiolvasható, hogy a fenntarthatósági célú adósságinstrumentumok állománya exponenciálisan növekszik.

Mivel a klímaváltozás negatív hatásai a pénzügyi rendszerek stabilitására is potenciális veszélyforrást jelentenek, egyre több vezető központi bank elemzi annak lehetőségét, hogy az árstabilitásra vonatkozó elsődleges küldetése mellett segítse a gazdasági rendszer karbonsemleges átalakulását is. Ennek megvalósítására a fenntarthatósági pénzügyi termékek relevanciájának erősítése kézenfekvő megoldás lehet, és figyelembe véve, hogy az elmúlt években számos jegybanki vállalatikötvény-vásárlási program indult, egyre nagyobb teret kaphat a zöld vállalati kötvények monetáris politikai célok szolgálatába történő állítása. A központi bankok kötvényprogramjaira a koronavírus-járvány kitörését követően jelentős válságkezelői szerep is hárult, így kézenfekvő lehet a gazdaságok pandémiát követő újraépítésének, valamint a klímasemlegesség érdekében történő struktúraváltás szándékának összekapcsolása.

• A Bank of England (BoE) Monetáris Tanácsa 2021 májusában kérte fel az intézmény vezetését, hogy vizsgálja meg, hogy a jegybank miként járulhat hozzá az Egyesült Királyság gazdaságának dekarbonizációjához az inflációs cél veszélyeztetése nélkül. A BoE e célhoz kapcsolódóan a 2016-ban indított vállalatikötvény-vásárlási programjának (CBPS) zöldítését tervezi. A CBPS keretében a jegybank nem pénzügyi vállalatok befektetésre ajánlott hitelminősítésű, fontban denominált kötvényeit vásárolta eredetileg 10, később pedig 20 milliárd font nagyságú keretösszeg mellett. A BoE májusban vitairatot publikált arról, hogy a felhalmozott kötvényállományán belül milyen elvek és eszközök mentén valósítható meg a fenntarthatósági célú adósságinstrumentumok arányának növelése. A jegybank szerint a portfóliózöldítés fő szempontjai között kell lennie, hogy a program ösztönzőleg hasson a vállalatok aktív dekarbonizációs tevékenységére, hogy a jegybank jó példával járjon el a többi befektető előtt, illetve hogy program feltételeit folyamatosan szigorítva kényszerítse ki a BoE a fenntarthatósági transzformáció előrehaladását. Az intézmény úgy tervezi, hogy több mérföldkövet is meghatároz majd a CBPS zöldítéséhez, a jegybanki vásárlások pedig eltolódhatnak azon vállalatok értékpapírjainak irányába, akik előre- és visszamutató indikátorok alapján is jobban teljesítenek tevékenységük klímasemlegességének javítása terén. A BoE a kötvényprogram feltételeiben egyre szigorúbb zöld elvárásokat határoz meg annak érdekében, hogy a portfólióból mindinkább kiszoruljanak a nem zöld értékpapírok.

• A svéd jegybank, a Riksbank a Covid-járvány következtében megváltozott makrogazdasági környezetre reagálva, 2020 szeptemberében indította el vállalatikötvény-vásárlási programját, amelynek keretében 2021 januárja óta már kizárólag a fenntarthatóság nemzetközi sztenderdjeivel összhangban forgalomba hozott kötvényeket vásárol. A svéd központi bank 700 milliárd svéd koronás keretösszegben vesz legfeljebb 5 éves hátralévő futamidővel rendelkező, és befektetésre ajánlott kategóriába tartozó, svédországi székhelyű nem pénzügyi vállalatok által forgalomba hozott kötvényeket, kizárólag másodpiacon. A Riksbank ez év eleje óta csak a meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő kötvényeket vásárol, mivel az intézmény érvelése szerint a klímaváltozás fizikai kockázatainak pénzügyi kockázatokká alakulása okán a jegybank zöld preferenciája monetáris politikailag indokolt. A megfelelő kötvények kiválasztásához a Riksbank az úgynevezett negative screening módszerét alkalmazza, melynek értelmében a jegybanki vásárlásokra alkalmas értékpapírok köre nem zöld kötvényminősítés megléte, hanem bizonyos (ágazatokra, tevékenységekre stb.) meghatározott restriktív normák és megkötések alapján szűkíthető le.

• Az Európai Központi Bank (EKB) az eszközvásárlási programjának (APP) alprogramja, a CSPP keretei között vásárol eurózónában bejegyzett székhelyű nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott nem közvállalati és közvállalati kötvényeket. A klímaváltozás árstabilitásra gyakorolt kockázatára hivatkozva az EKB is többször szándékát fejezte ki a fenntarthatósági szempontok monetáris politikai keretrendszerben történő implementálásával kapcsolatban, ugyanakkor effektív lépéseket még nem tett ezzel kapcsolatban. 2021 januárja végén az EKB által tartott zöld vállalatikötvény-állomány 21 milliárd euróra volt tehető, a jegybank korábbi kommunikációja és szakértők becslései szerint pedig a zöld kötvények teljes állományon belüli aránya jelenleg is 3-5% között mozoghat.

A Magyar Nemzeti Bank és a Növekedési Kötvényprogram a zöld jegybankok élmezőnyében

Magyarország a klímaváltozás hatásait figyelembe véve európai összevetésben a sérülékenyebb országok közé tartozik, így a klímaváltozás negatív externáliáinak érdemi mérséklése a nemzetgazdaság versenyképessége, valamint a lakosság jóléte szempontjából is kulcsfontosságú. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 februárjában hirdette meg Zöld Programját, melyben kihangsúlyozza, hogy az MNB, mint felügyeleti funkciókat is ellátó központi bank számára is fontos, hogy egyre inkább stratégiai prioritásként kezelje a fenntarthatóság ügyét.

A jegybank – a nemzetközi tapasztalatokkal és a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiával összhangban – 3 fő pillérre építi a Zöld Programot: a pénzügyi szektorra vonatkozó programpontokra, a társadalmi és nemzetközi kapcsolatok erősítésére, valamint az MNB saját működésének további zöldítésére. Az első pillér keretében a jegybank többek között ösztönözni kívánja a zöld pénzügyi termékekkel (így például vállalati kötvényekkel) kapcsolatos jó gyakorlatok kialakulását. 2021 júniusában az Országgyűlés első európai jegybankként explicit zöld mandátummal ruházta fel az MNB-t. Az MNB-törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a jegybank tevékenységében az intézmény elsődleges céljának - így az árstabilitás elérésének és fenntartásának - veszélyeztetése nélkül egyre hangsúlyosabban kapjanak szerepet a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok.

Az MNB több mint két évvel ezelőtt, 2019 júliusában indította el vállalatikötvény-vásárlási programját, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) azzal a céllal, hogy a vállalatikötvény-piac likviditásának bővítésén keresztül segítse a monetáris transzmisszió hatékonyságának fokozását, illetve a hazai vállalati szektor adósságszerkezetének diverzifikálódását. Az NKP keretében a jegybank olyan magyarországi székhelyű nem pénzügyi nem közvállalatok és közvállalatok által kibocsátott, forintban denominált kötvényeket vásárol, amelyek legalább B+ hitelminősítéssel rendelkeznek, 3 és 30 év közötti futamidejűek, össznévértékük pedig legalább 1 milliárd forint. Az MNB egy értékpapír-sorozatból legfeljebb az össznévérték 70 százalékáig (közvállalatok esetében 50 százalékáig) vásárol, úgy, hogy egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége nem lehet több mint 100 milliárd forint.

2021 szeptemberének végéig az NKP keretében 65 vállalat 84 kötvénysorozatának kibocsátására került sor, a kibocsátók által bevont források volumene pedig megközelítette az 1640 milliárd forintot. Az NKP-kötvényekhez kapcsolódó jegybanki értékpapírvásárlások névértéken számítva 940 milliárd forintot tettek ki. Az NKP eredményeinek köszönhetően a magyar vállalatikötvény-piac GDP-arányos mérete a program indulásakori 1 százalékos értékről az MNB becslései szerint 2021 harmadik negyedévének végére 4,4 százalékra nőhetett, megközelítve a regionális országok piacainak átlagát, és mára a vállalatok széles köre gondol a kötvénykibocsátásra, mint a bankhiteleken keresztüli finanszírozás reális alternatívájára.

Az NKP azonban a program indulásakor megfogalmazott célokon felül is számos módon járult hozzá a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer versenyképességének javulásához, ezek egyikeként immanens módon érdemben segítette a zöld vállalati kötvények magyarországi megjelenését és piaci szegmensének kiépülését, habár a programhoz nem rendelt a Monetáris Tanács explicit zöld célt.

Még 2020 augusztusában a hazai tőkepiac fontos mérföldköveként az NKP keretében került sor az első magyarországi zöld vállalatikötvény-kibocsátására: az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó CPI Hungary Kft. 30 milliárd forint névértékben hozott forgalomba fenntarthatósági minősítést szerzett adósságinstrumentumokat.

2021 szeptemberének végéig valamennyi magyarországi zöld vállalati kötvény forgalomba hozatalára az NKP keretrendszerében került sor: összesen 12 kibocsátó 13 zöld kötvénysorozatának sikeres kibocsátása történt meg, köztük olyan nemzetközileg is ismert vállalatok értékpapírjaival, mint a Hell Energy, a Futureal vagy a Wingholding. 2021 harmadik negyedévének végén az MNB összesen 189 milliárd forintnyi zöld kötvényt tartott mérlegében, melynek köszönhetően - az európai jegybankok között egyedülálló módon vállalatikötvény-portfóliójának 20 százalékát alkották a fenntarthatósági címkével ellátott instrumentumok.

Az NKP keretében forgalomba hozott kötvényeken keresztül a kibocsátók mintegy 330 milliárd forint forrás zöld hitelcélokra történő bevonását valósították meg. AZ MNB becslései szerint az NKP-kötvényeken keresztül realizált forrásbevonás nagyságrendileg négyötödét, vagyis több mint 240 milliárd forintot fordítanak a cégek tevékenységük fenntarthatóságát elősegítő beruházásokra illetve vállalatfelvásárlásokra.

A zöld kötvényeket kibocsátó vállalatok a hazai gazdaság ágazatainak széles spektrumában megtalálhatók, ugyanakkor több olyan kibocsátás is történt, amelyek kibocsátói olyan nagyobb karbonintenzitású szektorokban végzik tevékenységüket, mint a feldolgozóipar egyes ágazatai vagy a mezőgazdaság. A kötvényprogram keretrendszerében forgalomba hozott fenntarthatósági értékpapírok így e nagyobb emissziójú nemzetgazdasági ágak zöld transzformációjához is érdemben hozzájárulhatnak.

A jelenlegi tőkepiaci trendeket vizsgálva valószínűsíthető, hogy a zöld vállalati kötvények piaci szegmensének dinamikus bővülése az elkövetkező időszakban is folytatódni fog. Az NKP eredményeit, valamint az iránta való intenzív érdeklődést figyelembe véve az MNB Monetáris Tanácsa a kötvényprogram jegybanki vásárlásokra fordítható keretösszegét további 400 milliárd forinttal, 1550 milliárd forintra emelte, így a jövőben további hazai zöld vállalatikötvény-sorozatok forgalomba hozatalára számíthatunk. Az NKP a vállalatikötvény-piac likviditásának bővítése mellett tehát a továbbiakban is érdemben segítheti a magyar gazdaság zöld átalakulását, valamint a vállalatok versenyképességének növekedését.

A szerzők az MNB munkatársai.