Az Intrum követeléskezelő legfrissebb Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR), amelyben 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek, kiderült, hogy egyre többen kérnek fizetésemelést az infláció miatt, a cégek közel negyede viszont leépítéseket fontolgat.

  • A magyar vállalati vezetők 40 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóik egy része rendkívüli fizetésemelést kért az elmúlt évben, hogy fedezni tudja az infláció miatt megemelkedett kiadásait,
  • 7 százalékuk pedig arról, hogy az alkalmazottak nagy része nyújtotta már be ilyen igényét.
  • A cégek 43 százalékánál ugyan még nem kértek béremelést, de képviselőik szerint nemsokára bejelenthetik magasabb bérigényüket az alkalmazottjaik.

Csupán a cégvezetők 10 százaléka nem számít arra, hogy fizetésemelésekre lehet szükség a következő egy évben.

Nőtt a munkanélküliség Magyarországon, nem két nap itthon jó állást találni

Enyhén nőtt a munkanélküliek száma, miközben új állást az utóbbi hónapokban hosszú keresgélés, legalább kilenc hónap után találtak a szerencsések. Bővebben>>>

Az állami cégek dolgozói vannak a legnagyobb bajban

A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak: itt a vezetők 23 százaléka számolt be nagyszámú béremelési igényekről.

A legkisebb arányban a biztosítók alkalmazottjai jelzik magasabb fizetési igényeiket, ugyanakkor a cégvezetők 40 százaléka ebben a szektorban is arra számít, hogy hamarosan több pénzt kérhetnek a dolgozók.

Azonban kérdéses, hogy a magyar cégek pénzügyi helyzetük alapján képesek lesznek-e kielégíteni a magasabb bérigényeket.

Többet kereshetnek a fiatalok nyári diákmunkával mint egy tanár a tanítással

Idén jobban fizet a diákmunka az egyik hazai munkaközvetítő cég szerint, amely bemutatja az eddig meghirdetett nyári munkák közül, mennyit kereshet óránként egy fiatal adott szakterületen. Bővebben>>>

Romlik a többség anyagi helyzete, sok cég befuccsol

  • Magyarországon a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben van a vállalkozása, mint egy éve,
  • és csak 22 százalék számolt be a szervezet helyzetének javulásáról.

A magas infláció és a romló fizetőképesség miatt sok cég késve jut hozzá bevételeihez, egyes ügyfeleik pedig akár tartósan fizetésképtelenné válhatnak.

Képesek-e követni a fizetések az inflációt?

Az így kieső jövedelem miatt a vállalatok a munkavállalóikra is kevesebbet tudnak költeni:

  • a magyar válaszadók közel negyede úgy nyilatkozott, hogy a késő kifizetések miatt nem tud új munkatársakat felvenni, 
  • majdnem ennyien az alkalmazottak elküldésére is kényszerülhetnek.

Csak egy szektorban úszták meg a leépítéseket

Ha az egyes szektorokat nézzük, a pénzhiány hasonló arányban fenyegeti a munkahelyeket, egyetlen iparág kivételével.

  • A legnagyobb arányban a vendéglátó szektor cégvezetői válaszoltak úgy, hogy leépítésre kényszerülhetnek (27 százalék),
  • és a többi iparágban is 12 százalék feletti a hasonló válaszok aránya.
  • Az említett egyedüli kivétel a bánya- és nyersanyagipar: itt csak a válaszadók 4 százaléka tart attól, hogy leépítésekre lehet szükség.

A cégvezetők válaszai alapján főleg azok a szektorok vannak bajban, amelyek bevételei a legnagyobb arányban származnak a magyar belső piacról vagy az államtól.

Ez a lakossági fizetőképesség romlásának tudható be leginkább, miközben azok a cégek, amelyek főleg a külföldi piacokra termelnek, kevésbé érzik a problémát.

Erősödött a külföldi függés

Egy-egy cég szempontjából kevésbé probléma a hazai helyett a jövedelmezőbb külföldi piacokat célba venni, viszont a magyar nemzetgazdaság számára problémás lenne a belső piac háttérbe szorulása.

Egy egészséges nemzetgazdaságban a GDP nagyobb részét a belső piac termeli meg. A közelmúltban volt is példa arra, hogy a belső fogyasztás volt a magyar gazdasági növekedés motorja, most azonban ismét egyre erősebben függünk az export-ágazatoktól

– mondta Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója.

Ez tovább rontja a koronavírus-járvány óta negatív külkereskedelmi mérlegünket, ez pedig hátráltathatja az infláció normális mértékűre történő visszaállását.