A nyugdíjtörvény úgy fogalmaz a nyugdíjprémiummal kapcsolatban, hogy akkor kell fizetni, ha a bruttó hazai termék tárgyévben várható változatlan áron számított növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. A nyugdíjprémium két szám szorzatából áll össze. Az egyik a havi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint. Ezt kell megszorozni a várható gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével. Hogy a szorzószám mennyi legyen, azt kormányrendeletben határozzák meg - olvasható a portálon.

Idén a kormány október 16-án közölte rendeletben, hogy a nyugdíjprémium kiszámításánál 1,1-es szorzót kell alkalmazni. Ez azt jelenti, a kormány október közepén úgy becsülte, az idei éves GDP-növekedés várhatóan 4,6 százalék lesz. Ám a KSH november 14-i első becslése szerint a magyar gazdaság az első három negyedévben is 5,1 százalékkal bővült.

QP | Quality Placement

Szerdán pedig arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Perényi Zsigmond is, hogy 5-5,2 százalékos lehet a magyar gazdaság idei növekedése.

Ha a Perényi által említett várható gazdasági növekedés átlagából (5,1 százalék) indulunk ki, az azt jelenti, hogy idén is 0,5 százalékot tévedhetett a kormány - akárcsak tavaly. Vagyis ismét 10 ezer forinttal lehetett kevesebb a nyugdíjprémium maximuma, mint 2018-ban. És ha a kormány nem 1,1-es szorzót lőtt volna be, hanem 1,6-ost, akkor 22 ezer forint helyett 32 ezer forint is lehetett volna a novemberi nyugdíjprémium azoknál, akik legalább 80 ezer forint nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapnak.

Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület szerint két év alatt ezzel már 43 milliárd forintot spórolt meg az államkassza az időseken - ebből lassan kitelne még egy nyugdíjprémium.