Becslések szerint a globális népesség csaknem 10 százaléka szenved különböző mentális zavaroktól, köztük 284 millió ember szorongástól, 265 millióan pedig depressziótól. A major (súlyos) depresszió a WHO, az egészségügyi világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.

Az Európai Unióban (EU) több mint 84 millió mentális zavarral küzdő ember él, Magyarországon a KSH adatai szerint 2019-ben a pszichiátriai gondozásban a betegforgalom 954 ezer fő volt, azaz közel 1 millió orvos-beteg találkozás történt valamilyen mentális probléma miatt - hangzott el a Másfélfok online sajtóklubján.

 

A magyar lakosság 15,4 százaléka vagyis több mint 1,5 millió ember küzd különböző mentális zavarokkal. A súlyos depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint – mondta Mihók Barbara, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója, ökológus, mentálhigiénés szakember, aki az egyik szerzője annak a tanulmánynak, ami a természet és a lelki egészség kapcsolatáról készült.

A mentális betegségek miatt évente 41,6 kiesett munkanappal kell számolni betegenként, és ami ennél is aggasztóbb, az öngyilkosságot elkövetők 65-87 százaléka (nem kezelt) depresszióban szenved az elkövetés idején.

Még mindig élen járunk az öngyilkosságok számában

Toplistásak, harmadik helyen állunk az EU-ban az öngyilkosságok számában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban Magyarországon százezer lakosra 13-mal több halálozás jutott, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező Máltán.

A legtöbb öngyilkosság Litvániában és Szlovéniában történt.

2000-ben százezer magyar férfira 51, százezer nőre 15 öngyilkosság jutott. 2020-ra ez az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött - derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

Magyarországon a különböző mentális betegségekhez köthető direkt és indirekt költségek becsült összege elérte a GDP 3,12 százalékát, több mint 3 milliárd eurót, mondta Mihók Barbara.

2021-es számítások szerint a major depresszió okozta társadalmi kár hazánkban jóval nagyobb, mint a depresszió kezelésének közvetlen költsége, évente 362 milliárd forintra tehető.

Magyarországon mindeközben az államilag támogatott pszichoterápiás szolgáltatások kapacitásai igen szűkösek, vagyis a rászorulók többsége nem jut megfelelő segítséghez, aki pedig eljut, az legtöbbször saját költségén teszi.

A Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia tavalyi adatai szerint a járvány hatására az ötszörösére nőtt a szorongásos gyermek betegek száma, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett.

Jöhet a zöld recept

A szakember szerint a természettel való kapcsolat kulcsfontosságú lehetőség lehet ebben mentális jóllétünkben. A „receptre felírt természet” már nemcsak egy utópisztikus egészségügyi ajánlás, hanem a gyakorlatban alkalmazott közegészségügyi eszköz. Példaként említette, hogy a skóciai Shetland-szigeteken 2018 októberétől a háziorvosok az egészségbiztosító támogatásával pácienseinknek kiegészítő kúraként receptre írják fel a természeti környezetben eltöltött időt.

A felírt „kezelések” között szerepel a madárles, a heti többszöri kirándulás ajánlott túraútvonalakon, a növények- és állatfajok megfigyelése.

De nem kell olyan messzire menni, mert Budapesten a XII. kerületben is írnak már fel zöld receptet az orvosok.

Felmérések szerint azok, akik zöld receptet kaptak orvosuktól, nagyobb valószínűséggel kezdenek mozogni, az egészségükre gyakorolt hatás pedig mérhető, a zöld receptek révén egy önkormányzat egészségügyi kiadásai is csökkennek.

A szakember szerint az egyéni és társadalmi jóllétünk alapvető eleme a mentális egészségi állapotunk: lelki egyensúlyunk és jó közérzetünk. Bár számos egészségügyi vívmánnyal lettünk gazdagabbak az elmúlt évtizedekben, gazdasági és társadalmi berendezkedésünk révén újabb problémákkal szembesültünk, többek között a városiasodással, emiatt pedig elszakadtunk a természettől.

A természet és emberi egészség közti kapcsolatról rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint egyértelmű és tudományosan igazolt összefüggések mutathatók ki számos betegség, kóros állapot kialakulása vagy gyógyulása és a természettel való találkozás között - mondta Mihók Barbara.