Az Európai Unió vezetői számos makacs problémával néznek szembe. Kezdeniük kellene valamit az ukrán válságot a háttérből élező Oroszországgal, a határokon belüli és kívüli iszlám extremizmussal, illetve végül, de nem utolsósorban azzal a populista előretöréssel, amely felforgatja több uniós tagország politikai életét. Ez utóbbi körben Magyarország, illetve a magyarországi politikai extremizmus erősödése az egyik tipikus eset - írja Jawad Iqbal, a BBC publicistája.

Európa gondjának súlyosságát mutatja, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a legutóbbi EU-csúcson diktátornak szólította Orbán Viktort, amit ugyan gyorsan viccnek minősítettek, ám mégis rámutat, mit gondolnak az európai vezetők a budapesti rezsim első emberéről. Mindenekelőtt az állampolgári függetlenséget szavatoló intézmények gyengítése és a civil szervezetek elleni fellépés alapozhatta meg Juncker viccét.

Esettanulmány

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egyre inkább politikai esettanulmánnyá válik. Éles antikommunizmusa nyomán a politikai szabadságokat fontosnak tartó körök üdvöskéjeként kezdte pályafutását, ám mára ettől igen messze került. Ezt részben talán annak tudható be, hogy szembe kellett néznie a magyar gazdaság problémáival.

A 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság elkaszálta Magyarországot, ami utat nyitott az előtt, hogy Orbán elsöprő győzelmet arasson a 2010-es parlamenti választásokon. A gazdasági nehézségeken egyebek mellett a bankok és más gazdasági ágak kemény megadóztatásával lett úrra, elérte, hogy az államadósság lassan csökkenjen és a GDP növekedésnek induljon.

Támogatói szerint kivezette az országot a válságból, a külföldi befektetőket azonban eltaszítja harcos retorikája, multiellenes fellépése. A lakosság egyelőre nem elégedett valamelyest bővülő vásárlóerejével - legalábbis erre utal, hogy a kormánypárt veszített számos időközi választáson. A munkanélküliségi ráta hét százalék felett van, ám ez részben a közmunkának tudható be, ami nem vezeti vissza tartósan az embereket a munkaerőpiacra, és rengeteg magyar, főként fiatal próbál szerencsét hazája helyett inkább külföldön.

Hanyatló népszerűség

Népszerűségének csökkenésére válaszul Orbán a szélsőjobbhoz pártolt szavazók visszacsábítását célzó lépésekkel válaszolt. Felvetette a halálbüntetés visszaállításának kérdését és éles bevándorlóellenes kampányba kezdett. Az utóbbi az EU ezzel kapcsolatos politikájának ostorozásával színesítette.

A kormányzó Fidesz kitart a magyar történelem olyan értelmezése mellett, amely szerint az ország a második világháború egyik áldozata volt. Ez segíti abban, hogy megtartsa támogatóit. Sok választó egyetért a kormányfő populista euroszkeptikus álláspontjával. Úgy gondolják, hogy Brüsszel nem tudja, milyen nagy kihívás a szocialista rendszer intézményi és szociális maradványainak leküzdése.

Elutasítják, hogy minden országot egyféle módszerrel kell átalakítani, az liberális alapelveket túl egydimenziósnak tartják. Ezzel egyidejűleg paradox módon erős maradt az EU támogatottsága is, bár ezt indokolhatják a GDP hat százalékát elérő uniós támogatások.

Most mi lesz?

A szélsőséges politikai retorika, az idegenellenesség, a Jobbik erősödése, a demokratikus intézményrendszer meggyengítése, egy szóval az elmúlt évek jelenségei nem erősítik Magyarország helyzetét az európai nemzetek közösségében. Európa ugyanakkor nem igazán tudja, hogy fejezze ki nemtetszését. Mindenki emlékszik még az osztrák példára: amikor a szélsőséges Szabadság Párt bekerült a kormányba, Európa bojkottot hirdetett, amit azonban rossz néven vettek az osztrák szavazók. Erősödött szélsőjobboldal támogatottsága.

Ez a politikai tapasztalat valószínűleg a legerősebb ütőkártya Magyarország vezetőjének kezében. A nacionalista populizmusra és a gazdaság bizonyos ágazatainak állami ellenőrzésére támaszodva ő az úr a házban Magyarországon. Legalábbis egyelőre - véli a BBC publicistája.

QP | Quality Placement