Akár bizakodóan is indulhatott volna 2021 a hazai pálinkafőzdék számára: az év elején ismét adómentessé vált a párlatfőzés háztartásonként ötven literig, ami egyértelműen a bérfőzetők számának a megugrását jelenthette volna. Ez azonban csak csekély vigasza volt a szektornak a gazdaság más területein jelentkező problémák miatt: a lezárások nyomán elmaradtak a bérfőzetők, a HoReCa-szektor (Hotels, Restaurants, Cafés - vagyis hotelek, éttermek, kávézók – a szerk.) leállása után pedig a pálinkák iránt is visszaesett a kereslet.

A korlátozások enyhülésével sem szakadt meg a problémák sora

„Borzasztóan alakult az idei gyümölcstermés szerte az országban. A szélsőséges időjárás tönkretette a kajszi- és őszibarack-, a szilva-, a meggy- és a cseresznyetermést is. Alig érkeztek bérfőzetők hozzánk, akik ezekből a gyümölcsökből hoztak volna cefrét. Alma sem volt sok az idén, viszont tőlünk nincs messze Szabolcs megye, ahol rengeteg az almáskert. Onnan azért csak-csak érkeztek, akik almapálinkát főzettek. Egy kivétel volt a gyümölcsök között, amiből talán volt elég és jó minőségű, az pedig a szőlő” - mondta lapunknak Lovász Norbert, a Borsod megyei Sajóhídvégi Pálinkafőzde tulajdonosa és főzőmestere.

A forgalom elmaradásának lehetett egy másik oka is: az idei, kevesebb mennyiségű gyümölcscefréket gyakran nem vitték főzdékbe az emberek. A csekély adagokat lepárolták otthon az üzletekben kapható kisebb, párlatkészítő gépeikkel.

Ettől a megoldástól részben óvá intett a szekértő, hiszen

az otthoni gépekkel ritkán készíthető olyan minőségű párlat, mint amilyet a modern technológiával és szakértelemmel rendelkező főzdékben kaphatunk.

Ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy 20-30 liter szilvacefrével nem fog senki útra kelni a gyakran több tíz kilométerekre lévő pálinkafőzdékbe az elszálló benzinárak mellett.

Lovász Norbert korábban arról beszélt, hogy amikor gyengébb a gyümölcstermés, többen próbálkoznak különlegesebb párlatokkal. Bodzabogyóval és tökkel is kísérleteztek náluk, de készítettek már sárgarépapárlatot is a főzdéjükben.

A Sajóhídvégi Pálinkafőzde
A Sajóhídvégi Pálinkafőzde
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Kézfertőtlenítővel a túlélésért

A Pálinka Nemzeti Tanács elnökével, Mihályi Lászlóval az Agrárszektor.hu készített interjút az ősszel. A szakember is beszámolt róla, hogy a pálinkapiac az elmúlt két évben nagyon megsínylette a koronavírus miatti lezárásokat és korlátozásokat, azonban változatos módszerekkel küzdött a túlélésért. Számos főzde például online pálinkaértékesítéssel próbálta meg egyenesbe hozni a felborult költségvetését. Voltak azonban olyan lepárlóüzemek is, amelyek az aktuális kereslethez igazodva kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek.

A piac helyrerázódásával újabb problémák érkeztek: a rossz gyümölcstermés és a gyümölcsárak nagymértékű emelkedése mellett felkúszott az infláció is. A szakember szerint a főzdék első gondolata ebben a rossz piaci helyzet az áremelés, de ez egy nagy dilemma egy pálinka-előállító vállalkozás életében. A főzdék nem tudnak elmenni az emelkedő árak mellett, ugyanakkor a terméket jelentős adó terheli. Ezt be kell építeniük az áraikba, de figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a fogyasztói ár további növelését a fogyasztók többsége nem tudja tolerálni.

Véleménye szerint a főzdék szeretnék az elmaradt forgalomból adódó veszteséget csökkenteni. Ezzel az „újra játékba kerülni” törekvésben az áremelés azonban nem feltétlenül alkalmazható. Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen a főzdék nagy többségében a járvány után nem maradt tartalék, ahonnan ezt a visszatérést a régi árakkal finanszírozni tudnák.

Mihályi László szerint az utóbbi időben jelentősen beszűkült piac egyik feloldási alternatívája az export lehetne, a pálinka-előállítás költsége részben a minőségi gyümölcs miatt azonban magas. Árban sosem tud versenybe szállni az olcsóbb, alacsonyabb fajlagos költséggel bíró gabonaalapú italokkal. Részben ezért is Magyarország pálinkaexportja elenyésző és még nincsenek kialakult csatornái.

Mihályi László beszélt arról is, hogy a pálinkás szektor konkrétan az ágazatnak címzett támogatást nem kapott, legfeljebb élhetett egyes szélesebb körnek adott általános támogatással (pl. járulékkedvezmény), ez azonban a veszteségekhez képest elenyésző segítség volt.