Egy tegnap benyújtott törvénymódosítás szerint a posták működését is változtatná a kormány. A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az Országgyűlés elé, az előadója Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. 

A postások fegyverviseléséről szóló rendelkezést módosítják ebben egyebek között. A jelenleg hatályos normaszöveg szerint az egyetemes postai szolgáltató alkalmazottja maga döntheti el, hogy tart-e magánál gázsprayt, vagy a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti gáz- és riasztófegyvert. Ez most megváltozik, a biztonság növelése és a balesetek elkerülése érdekében kizárólag az egyetemes postai szolgáltató, mint munkáltató lenne jogosult dönteni arról, hogy az adott postai alkalmazottnak eszközt (gázspray) biztosítson.

Nem írta alá? Attól még érvényes...

A postán küldött, de aláírva vissza nem küldött szerződésekre vonatkozó jogszabály is változik. A postai szolgáltató és a postai szolgáltatást igénybe vevő feladó vagy címzett közötti egyedi szerződések vonatkozásában ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a postai szolgáltató által megküldött írásbeli szerződést sok esetben nem küldi vissza a feladó vagy a címzett, így a szerződés írásba foglalása elmarad, ugyanakkor mind a postai szolgáltató, mind a feladó vagy címzett az egyedi szerződésben foglaltaknak megfelelően igénybe veszi és teljesíti is a szerződés szerinti szolgáltatást.

A javasolt módosítás lehetővé teszi a szerződés ráutaló magatartással történő létrejöttét, illetve azt, hogy az írásbeli szerződés hiányára jogvita esetén az a fél, akinek ez felróható ne hivatkozhasson.

Az elsőbbségi levél később érkezik meg, úgysem küld olyat senki

A módosítás alapján az elsőbbségi levél küldemények legalább 85 százalékát a korábbi feladást követő munkanap helyett a feladást követő második munkanap végéig kell kézbesíteni.

Az elsőbbségi levél igénybevétele, különösen a lakosság általi igénybevétele, nagyon csekély, 2022. év első félévében az összes belföldi levélküldemény mindösszesen 5,3 százaléka volt elsőbbségiként feladott. Egy évben egy állampolgár átlagosan 1,2 db levelet ad fel, amelyből az elsőbbségi küldemények száma egy állampolgárra jutóan 0,063 darab.

A rendelkezés az uniós szabályozással összhangban áll tekintve, mivel az európai parlamenti és tanácsi irányelv nem állapít meg kötelező szabályokat a belföldi viszonylatban teljesítendő átfutási idők tekintetében, így ezeket a minőségi követelményeket indokolt az ésszerű elvárási szinthez igazítani.