A Prémium Betegellátási Indexet mint minőségi mutatót vezette be a Prémium Egészségpénztár, amely az állami és a magán járóbetegellátást vizsgálja – mondta Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsnak elnöke. Kiemelte: az index meglepő számokat mutat, a válaszadók szerint az állami járóbetegellátás a maximum 100 pontból 71 pontot kapott, a magán járóbetegellátás pedig 84-et.

Szakemberek szerint a reprezentatív kutatás adatai azt mutatják: nincs nagy különbség a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a privát járóbetegellátás között – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Négy index alapján szűrték a válaszokat:

  • az első az ellátás előtti hozzáférést vizsgálta, vagyis hogy be tud-e jelentkezni a beteg a szakorvoshoz;
  • a második index az ellátás alatti szolgáltatásokat mérte;
  • a harmadik index az ellátás utáni szolgáltatásokat, például a betegút menedzsmentet vizsgálta;
  • a negyedik indexként a diagnosztikai ellátásokat vizsgálták.

Az állami egészségügyben az időpontfoglalással gond van

A részletes adatok szerint az állami egészségügyi rendszerben száz pontból 56 pontot adtak a válaszadók arra, hogy miként tudtak hozzáférni a betegellátáshoz. A NEAK által finanszírozott rendszerben a betegek 11 százalékának semmilyen lehetősége nem volt időpontot foglalni, az orvosi ellátásra váró betegek egyharmada egy-két héttel később kapott időpontot, mint amikor szüksége lett volna szakorvosra.

Az állami egészségügyben az időpontfoglalás ellenére a betegek 40 százalékát 30 percnél hosszabb ideig ültették a folyosón, mint amikorra a valós időpontjuk szólt.

Ezzel szemben a magánellátásban a betegeknek csupán egy százaléka jelezte, hogy nem tudott időpontot foglalni, kilenc százalék jutott be csak sokkal később a szakorvoshoz, és nyolc százaléknak kellett 30 percnél is többet várnia, mint a foglalt időpont. 

Az állami rendszerben nagyon nehezen megy át az előjegyzéses érkeztetés, közölte Kirschner András, a SWISS Medical Zrt. ügyvezetője. Ugyanakkor az is látszik, hogy a betegek bíznak az orvosaikban ebben nincs különbség a két rendszer között.

A felmérésben kitértek arra is, hogy a NEAK által finanszírozott ellátás esetében a zárójelentésekkel kapcsolatban a betegek 16 százaléka nyilatkozta, hogy az abban leírtak nem feleltek meg a valóságnak, a magánellátásban ezt csak 4 százalék jelezte.

Az állami ellátásban a betegek 84 százaléka mondta, hogy jó kezekben van – derül ki a kutatásból.

Az MRI és a CT leletezés mindenhol gyors

A diagnosztikai index szerint az állami ellátásban a betegek több mint harmada sokkal később kapott időpontot, mint a magánellátásban, ahol fizetni kellett a CT-ért és a MRI-ért.

A fizetős betegeknek a tizede panaszkodott arra, hogy sokat kellett várnia, mire képalkotó diagnosztikai ellátást kapott. 

Nincs nagy különbség a diagnosztikai leletkiadási időpontok között sem, az állami ellátásban 4-5 nap alatt, a magánellátásban pedig 3-4 nap alatt megérkeznek a betegekhez az eredmények 

Én azt hittem az eredmények alapján, hogy Németországban vagyunk

– mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese. Eszerint nincs nagy baj a magyar egészségügyben. Szolgáltatások tekintetében csak a  diagnosztikai indexben van jelentős eltérés – véli az egészségügyi közgazdász.

Úgy tűnik, hogy bár jelenleg nehéz az állami rendszerben orvosi ellátáshoz jutni, ám ha valaki már bekerült a rendszerbe, onnantól már nem olyan rossz a helyzet.

Jó lenne, ha a két szféra kulturáltan tudna együttműködni, erről Kincses Gyula beszélt, aki most nem mint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke reagált a kutatásra, hanem mint egészségügyi szakember.

Kiemelte: utoljára 2018-ban jelent meg Magyarországon egészségügyi fogyasztói index. A mostani friss kutatási  adatokból az látszik, hogy az egészségügy megítélése nem olyan borzalmas, a betegeknek nem az orvosokkal van gondja. Az is beigazolódott, hogy a magánellátás a betegek által kedvelt szektor, ám nem áll össze egy rendszerré, hanem esetszintű ellátást biztosít.