Hétfőn a törvényhozás az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosította arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A társaság szerint összességében elmondható, hogy a módosítások alapvetően gyakorlati jellegűek és a kezdeti elképzelések, valamint a szakmai egyeztetések keretében ismertetett tervekhez képest jóval kevesebb területet érintenek.

Zálogjogi és a hitelezést érintő egyéb szabályok

Az október 1-től változó zálogjogi szabályozás egyik érdekessége, hogy a régi Ptk. által ismert önálló zálogjog újra alkalmazható lesz. Ezáltal az önálló jelzáloghitelezést végző bankoknak újból lehetőségük lesz arra, hogy önállóan átruházható zálogjogot alapítsanak a követelésük biztosítására, ami újra megteremti a lehetőséget arra, hogy a javukra alapított önálló zálogjogot továbbruházzák a saját finanszírozóiknak, így biztosítva a hitelezésükhöz szükséges forrást. Ehhez a változáshoz a jogalkotó a hitelezés fellendítésének reményét fűzi.

Már július 1-től hatályba lépnek további, a hitelezési tevékenységet élénkítő változások. Újból lehetőség lesz arra, hogy finanszírozó bankok biztosítéki céllal vételi jogot alapítsanak. Ez a bankok számára többletbiztosítéki lehetőséget nyújt, hiszen ha a hitelfelvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, úgy a bank egyoldalúan megszerezheti az opció tárgyát képező dolog tulajdonjogát Fontos, hogy a változás csak vállalkozások részére engedi meg ilyen jellegű biztosítékok alapítását, a fogyasztóknak nyújtott hitelek során a bankok továbbra sem kérhetik, hogy valaki biztosítékként opciót nyújtson.

A hitelezés élénkítése szempontjából ugyancsak lényeges változás, a hitelezési tevékenységet könnyíti azon szabályozás is, amely szerint július 1-jétől könnyebbé válik a követelések és az azokhoz kapcsolódó szerződések átruházása, a jogosultak közötti szerződés-átruházás esetén ugyanis a biztosítékok a kötelezett külön hozzájárulása nélkül is fennmaradnak. Ezen változás alapján a bankoknak lényegesen egyszerűbb lesz majd megválniuk a nem kívánatos hitelektől, ugyanis azokat a biztosítékokkal együtt tudják majd átruházni külön hozzájárulás nélkül.

Jalsovszky Ügyvédi Irodánál megjegyzik, hogy a kezdeti tervekkel ellentétben a módosítás nem érinti a sokat vitatott hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Így a külön nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás vagy gépjármű-nyilvántartás) nem regisztrált dolgokon, ún. alapított zálogjogokat tartalmazó nyilvántartás továbbra sem fog "közhiteles nyilvántartásnak" minősülni, azaz az továbbra is csak tájékoztató jelleggel fogja tartalmazni az adott tárgyon alapított zálogjogot.

Igen rossz hír a gazdasági élet szereplőinek

Változnak a vezetők kártérítésére vonatkozó szabályok is. A szabály bevezetésekor felmerülő értelmezési problémák miatt eltöröli a Ptk. módosítás a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, amely szerint a vezető a társasággal együtt, teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében, harmadik személynek okoz. Ezzel egyidejűleg július 1-től bevezetésre kerül egy új felelősségi szabály: e szerint a társaság tartozásaiért ugyan továbbra is elsősorban a cég felel, azonban a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető, ha a kárt szándékosan okozta.

Az új szabály értelmezése várhatóan nem fog gondot okozni olyan esetekben, amikor az ügyvezető, ilyen minőségében eljárva, szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek. Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendezik, mi minősül szándékos magatartásnak, mit kell a vezető szándékának átfognia ahhoz, hogy valóban szándékos károkozásról beszélhessünk.

Ellentétben azonban a most eltörölt szabállyal az új szabály nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál. A rendelkezés alapján akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered, és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult.

Egy ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól. A szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok. Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint amit megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát - értékel a