Hosszú szenvedés végére került pont 2021-ben: a magyar kormány végre elhatározta magát, hogy a cigaretta jövedéki adóját az Európai Unió által megkövetelt minimumszintre emelje.

Erre egy 2011-es irányelv kötelezte, amely Magyarországnak - és néhány más európai uniós országnak - hosszú felkészülési időt adott a kívánt adómérték elérésére: a határidő 2017 vége volt. Magyarország - bár emelgette az adót az elmúlt években - nem hogy 2017-re de 2020-ra sem teljesítette az uniós szabályokat. Ezért az Európai Bíróság el is marasztalta Magyarországot, az erről szóló döntést a múlt héten tették közzé.

A cigaretta jövedéki adójának

  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

A bíróság szerint Magyarország már januárban teljesítette a követelményeket, azóta pedig volt még egy emelés, most április 1-én. Ráadásul mind a januári, mind pedig az áprilisi sokkal nagyobb mértékű volt mint a korábbiak, amelynek meg is lett a következménye.

 

cigaretta jövedéki adó
Infogram

2020 november-decemberéhez képest most március-áprilisban egy doboz cigaretta ára 200-250 forinttal is emelkedhetett, amely sokkal nagyobb érvágás a dohányosoknak, mintha fél évente szembesülnek egy 40-60 forintos drágulással. Mostanra ott tartunk egy doboz cigaretta 1700-1800 forintba kerül. Ha valaki napi egy dobozzal szív, akkor több mint 51-55 ezer forintot kell kifizetnie havonta csak cigarettára, amely a nettó minimálbér fele.

A Pulzus Kutató lapunk megbízásából azt kérdezte meg a felnőtt magyar lakosság dohányzó részétől, hogy a jelenlegi drágulás miatt változtat-e dohányzási szokásain, esetleg ezt már korábban megtette.

A 18 évnél idősebb lakosság 31 százaléka dohányzik saját bevallása szerint, ez nagyjából megfelel az elmúlt évek felméréseinek és közel 2,5 millió főt jelent.


A dohányosoknak pedig igen jelentős része, 23 százaléka válaszolta a Pulzus kérdésére azt, hogy az 1700-1800 forintos ár túl magas, le fogja tenni a cigarettát. Egy nyilván nem egyszerű döntés és sokaknak beletörik a bicskája, mégis jól jelzi, hogy ez a szint már túl nagy anyagi tehertétel a magyaroknak.

A válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy áttér a töltésre, vagyis a finomra vágott dohány vásárlására, amellyel valóban lehet spórolni. Ezt a kormány is tudja, nem véletlen, hogy a cigarettával párhuzamosan a finomra vágott dohány adóját is emelte, pedig annak szintje már régóta megfelel az uniós követelményeknek.

Az emberek 8 százaléka az elektromos cigarettát vagy a hevített dohánytermékeket fogja választani, 22 százalékuk azonban a drágulás ellenére sem változtat szokásain, meg fogja venni a cigarettát, kerül amibe kerül.

A válaszadók legnagyobb csoportja, 37 százalék mondta azt, hogy már korábban keresett valamilyen alternatívát, amely lehet töltés, vagy valamilyen füstmentes technológia.


Az elmúlt pár évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabadforgalmi statisztikájából azt lehet látni, hogy a cigarettafogyasztás ha kis mértékben is, de csökken.

Az alábbi grafikon 2018 elejétől mutatja, hogy mennyi cigaretta, finomra vágott dohány és szivarka került a trafikokba. A számok 12 hónapos gördülő összegek, vagyis az adott és az azt megelőző 11 hónap adatát mutatja, kisimítva ezzel az igen hektikus havi változásokat. Erre azért van szükség, mert például egy jövedékiadó-emelés előtt a kiszállítások megugranak, aztán amíg kitartanak a készletek, lecsökkennek.

Dohány szabadforgalom
Infogram

 

Az elmúlt évek nyertese a dohánypiacon - a füstmentes termékek mellett természetesen - a szivarka, amelynek akadnak nagyon olcsó képviselői. Az értékesítés volumene ugyanakkor még mindig egy nagyságrenddel kisebb, mint a cigarettáé.

A magas ár leginkább a 60 évnél idősebbeket fogja a dohányzásról leszoktatni, ami a nyugdíjak összegét ismerve nem csoda. Messze az ő körükben mondták leginkább azt is, hogy áttérnek a spórolóst töltésre. Ezzel szemben elenyésző százalékuk folytatja a dohányzást úgy ahogy eddig.

Hasonló kép mutatkozik az iskolai végzettség szerinti bontásban is. Az alapfokú végézettségűek harmada tervezi letenni a cigarettát és csak 15 százalékuk folytatná tovább. Ezzel szemben a diplomások 40 százalékát nem érdekli az ár.

Érdekes az is, hogy a diplomások között nincs olyan aki most tér majd át valamilyen alternatívára, ugyanakkor 45 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy ezt már korábban megtette.

A leszokást leginkább a kisebb városokban és a községekben élők tervezik, Budapesten és a megyeszékhelyeken többen fognak továbbra is cigarettát vásárolni.


Mit kell tudni a kutatásról?

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

QP | Quality Placement