Sokféleképpen éltük meg az elmúlt egy évet, barátkoztunk a home office-szal, digitális oktatással, online tornákkal és tanfolyamokkal, az otthon végezhető szabadidős tevékenységek korábban elképzelhetetlenül széles palettájáról válogatva próbáltuk oldani a magányt, enyhíteni a bezártságérzésen. Rengetegen kezdtek futni, mások főzőcskézni, kovászt nevelni, vagy kenyeret sütni tanultak meg, ami a kevesebb mozgással, a sorozatmaratonokkal kombinálva karanténkilókhoz vezetett. Legalábbis a köztudatba mélyen beágyazódott az a vélemény, hogy a karantén, a járvány ideje alatt jellemzően meghíztunk.

Ez pedig az egyik legelhízottabb nemzetként nem lenne éppen egy szerencsés fordulat, részben mert a túlsúly számos egészségügyi problémával is jár, részben pedig mert mint az eddigi járványhullámokban bebizonyosodott, az elhízás komoly rizikófaktor a Covid-19 súlyos, szövődményes lefolyására, ami miatt egy esetleges következő hullámnál tovább bővülne a veszélyeztetettek köre.

QP | Quality Placement

A járvány alatti súlygyarapodásról kialakult általános vélekedés mindazonáltal nem minden alap nélküli. Amint az a Pulzus Kutató legújabb, a Napi.hu megbízásából készített, a felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint is reprezentáló mintán végzett közvélemény-kutatásából kiderül, mindössze a lakosság 28 százaléka vallja, hogy nem hízott meg valamennyit az elmúlt egy év alatt. További 16 százalék még fogyott is, azonban így is a magyarok több mint fele, 56 százaléka kisebb nagyobb pluszsúllyal jött ki a járványból.

A felszedett kilók száma széles sávban mozog, míg minden ötödik megkérdezett csak legfeljebb 2 kilóval lett nehezebb, 15 százalékuk 2-4 kilóval növelte a súlyát. A válaszolók tizede jelentősebb, 4-6 kilós, 11 százaléka 6 kilónál is nagyobb súlygyarapodásról számolt be a felmérésnél.

Érdekes módon nemek szerint nem térnek el a válaszok érdemben az átlagtól a válaszlehetőségek két csoportjában: a nők és a férfiak (28, 27 százalék) nagyjából átlagos arányban (28 százalék) mondták, hogy egyetlen grammot sem híztak. Ugyanígy átlagos arányban válaszolták (16, 17 százalék), hogy fogytak. A különböző mértékű gyarapodások szerint vizsgálva a nemek szerinti válaszokat azonban már jelentős a megosztottság.

Míg a nők 22 százaléka legfeljebb 2 kilós pluszról számolt be, a férfiaknak csak 17 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ugyanakkor míg a férfiak 15 százaléka szedett föl 6 kilónál is többet, a nők közül csak 7 százalék hízott ennyit.

Érdekes a kép korosztályonként vizsgálva az eredményeket. Az átlagtól való eltérés a legfiatalabbakra és a legidősebbekre jellemző inkább. A 60 pluszos generáció több mint harmada (36 százaléka) tartotta a súlyát, ötöde (22 százalék) pedig csak két kilót hízott. Ebben a korosztályban minden tizedik megkérdezett számolt be a járvány ideje alatti súlyvesztésről. 

Ezzel szemben a legfiatalabbak, a 18-39 évesek ötöde mondta, hogy egy grammot sem hízott, 16 százalékuk csak két kilós pluszt mért magán, 16 százalék pedig 6 kilónál is többet szedett fel. Minden negyedik (24 százalék) 18-39 év közötti korcsoportba tartozó válaszoló fogyott is.

Nincs markáns eltérés a súlyváltozást illetően iskolázottság szerint. A megkérdezettek átlagosan 28 százaléka egyáltalán nem hízott egy grammot sem. Az alapfokon iskolázottak között ez az arány 29 százalékos, az érettségizettek esetében 27, a diplomások körében 24 százalékos volt. Az átlagos 20 százalék körül mozgott mindegyik csoportban a legfeljebb 2 kilóval gyarapodók aránya. A diplomások az átlagnál (11 százalék) kisebb arányban híztak több mint 6 kilót (8 százalék).

Ugyanakkor a diplomások viszonylag nagyobb arányban (21 százalék) fogytak, mint a többiek, az alapfokú végzettségűek között 14 százalék volt ez az arány, az érettségizettek körében pedig 18 százaléknak csökkent a súlya.


Az eredményekből úgy tűnik, a lakóhelynek nagyobb hatása volt arra, hogy valaki hízott, tartotta a súlyát, vagy fogyott a járvány idején. Az átlagos 28 százalékkal szemben a budapestieknek csak durván ötöde (22 százaléka) mondta, hogy egyáltalán nem hízott, ugyanakkor az átlag kétszerese volt körükben a súlyvesztők aránya (22 százalék). 

A községekben élők közül viszont az átlagosnál nagyobb arányban jelezték (31 százalék), hogy tartották a súlyukat. Fogyásról legkisebb arányban a megyeszékhelyen élők tudósítottak, az átlagos 16 százalékkal szemben csak 10 százalék volt az arányuk.


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. Csatlakozz a Pulzushoz! Légy te is véleményvezér!