A járvány elbánt a bútorkereskedelemmel is. Egyrészt a bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletekből 2019-ben még 3476 darab volt a magyar piacon, 2020 végén már csak 3362, azaz 114 ilyen üzlet tűnt el. A KSH-statisztikák szerint a bútorok és műszaki cikkek forgalmának volumene tavaly több mint 10 százalékkal csökkent. Ez magyarázható részben a járvány miatti boltzárakkal és azzal, hogy a lakosság egy része a pandémia nyomán kialakult a bizonytalan helyzetben a tartós fogyasztási cikkek megvásárlását későbbre halasztja. 

Egyelőre kérdés, hogy a járványhatás visszahúzódása után milyen tempóban kezdheti meg a hátrány ledolgozását a bútorpiac, segítheti esetleg a növekedés az állami lakásfelújítási program, a lakáskorszerűsítés keretében ugyanis a bútorok cseréjére is sor kerülhet az ingatlanok egy részében, emellett a korábban elhalasztott vásárlások pótlása is megjelenhet a piacon. 

A magyar vásárlók többsége, 58 százaléka, vagyis 10-ből 6-an nem terveznek az idén bútorvásárlást - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. 

Ezzel szemben a megkérdezettek majdnem negyede 100 ezer forintos bútorbüdzsét szán erre az évre, 3 százalékuk pedig több mint 500 ezer forintot költene. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

 

A nők 61 százaléka nem szeretne bútort venni, a férfiak viszont csak alig több mint a fele. A nők 22 százaléka 100 ezer forintért, 14 százalékuk pedig 100-250 ezer forintért venne lakberendezési cikkeket. 

Kép: Pulzus

A középkorúak körében az átlagnál nagyobb a bútorvásárlási hajlandóság, a 30-59 éveseknek majdnem a fele tervez ilyen kiadást, a 60 felettieknek viszont a háromnegyede nem vásárolna bútort az idén. 

 

A végzettség szerinti bontás is eltérő az összképtől. A diplomások majdnem 60 százalékának szükséges lesz bútorra. Az alapfokú végzettségűek körében pedig a nem válasz kerül fölénybe. 

Az is látszik a kutatásból, hogy a megyeszékhelyen élők adhatnak elsősorban lendületet a bútorforgalomnak, 47 százalékuk szeretne vásárolni ilyen termékeket. Az ott lakók 29 százaléka 100 ezer forintot, 13 százalékuk pedig 100-250 ezer forintot különít el erre. 

QP | Quality Placement