A „prosztatatudatosság napjához” kapcsolódóan megrendezett online betegtájékoztató fórumon elhangzott: Magyarországon minden évben 4500-5000 férfi tudja meg, hogy prosztatarákja van. Nem elég ugyanakkor csak az orvosoktól várni a gyógyulást, a prosztatarákos férfiak is sokat javíthatnak az életkilátásaikon mozgással, megfelelő életmóddal, illetve a betegségükről szerzett alapos ismeretekkel.

– Tévhit, hogy csak az idős urak betegsége a prosztatarák, 50 éves kortól, vagy ha a családban már előfordult a betegség, akkor 45 éves kortól el kell járni a szűrésre. Egy emelkedő tendenciájú PSA tumormarker érték már ekkor előrejelezheti a folyamatot, ami miatt tíz évvel később akár előrehaladott prosztatarákkal szembesülhet egy férfi. Sokan egy félperces vizsgálat, a prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő kitapintása miatt nem jönnek el az urológiára, de legalább a PSA tumormarker vérvizsgálatot csináltassák meg! Már azzal óriásit lépnénk előre Magyarországon, ha ezt az egyetlen, urológiai beutalóval ingyenesen elérhető vérvizsgálatot hajlandók lennének a férfiak elvégeztetni – jelentette ki Beöthe Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház urológiájának főorvosa.

Kapcsolódó

– Idehaza még mindig túl sok férfinál fedezik fel már áttétes állapotban a prosztatarákot. Az egészségkultúra és a prosztatatudatosság fejlesztése a szűrésekre már járó férfiaknak éppúgy felelőssége, mint a szűrésekre még nem járó férfiak gyerekeinek és társainak: vegyék rá édesapjukat, férjüket, párjukat, szomszédjukat a szűrésre! – szólított fel Beöthe Tamás.

Prosztatarákos férfiak kezelése és kontrollvizsgálatai

Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa elmagyarázta, hogy a szűréssel korai stádiumban felfedezett, szövettanilag alacsony kockázatú daganatok egy részében elegendő az aktív követés, a rendszeres orvosi kontroll, s csak akkor avatkoznak be, ha a tumor viselkedése ezt megkívánja. A korábbinál több közepes és magas kockázatba sorolt betegnek műtétet javasolnak, akár még akkor is, ha már a prosztata környéki régióba is átterjedt a daganat.

Tenke Péter kitért arra is: hamarosan Magyarországon is elérhető lesz robotsebészeti technológia a prosztatarák műtéteknél is, ahogyan a robottechnológiát a sugárkezelésekben egyes ellátóhelyeken már ma is használják. Az áttétes betegeket azzal biztatta: ma már nemcsak hormonkezelésekkel fékezik a daganat előrehaladását, hanem olyan modern gyógyszerek is elérhetők, amelyekkel úgy növelhetik akár a többszörösére a korábban elérhetőnek gondolt túlélést, hogy közben az életminőség terén sem kell nehéz kompromisszumokat vállalniuk a betegeknek.

Nem várható csak az orvostól, hogy meggyógyítson egy prosztatarákos beteget. A nemzetközi tanulmányok alapján ma már egyértelműen kijelenthető: azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat, kevesebb a panaszuk, jobb az életminőségük, kisebb a kiújulási kockázatuk és tovább élhetnek

– sorolta Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

Kiemelte: minden beteg terápiájára onkológiai munkacsoportnak (onkoteam) kell javaslatot tennie és nagyon fontos, hogy mindig időben megtörténjenek a kontrollvizsgálatok is. Ezek közül prosztatarákban a legfontosabb a vérből meghatározható PSA tumormarker rendszeres követése.

Nyirády Péter hangsúlyozta: 2017-ben azért indította el a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület a Janssen támogatásával a 10 Ezer Lépés Programot, hogy általa minél több prosztatarákos betegben és érintett családban tudatosítsák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatása semmilyen más módszerrel vagy gyógyszerrel nem helyettesíthető.

Sikerült megkerülni a Földet, sőt!

A betegeket rendszeres mozgásra ösztönző „45 nap alatt a Föld körül program Budapesten a Gellért-hegyen október 1-jén figyelemfelhívó sétával indult. A kilométergyűjtő akció során legalább 30 ezer kilométer összegyűjtését célozták meg, ami elegendő Magyarország szélességi körén képzeletben megkerülni a Földet. Végül több mint 77 ezer kilométerrel zárult a kihívás.

Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület prosztatarákból meggyógyult elnöke azt emelte ki, hogy nincs olyan életkor és olyan állapot, amikor a mozgás vagy a gyógytorna ne javíthatna valaki közérzetén, erőnlétén, fizikai vagy lelki állapotán. Aki nem tud már biciklizni, sétáljon. Akinek nehezére esik a járás, ússzon vagy tornázzon. Aki épp nem tud felkelni, végezzen gyógytorna gyakorlatokat, légzőgyakorlatokat az ágyban.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenki hozzáférjen intézményi és otthoni környezetben is a szakszerű gyógytornához, biztatjuk a betegeket és a hozzátartozókat, hogy járjanak utána a helyben elérhető lehetőségeknek – hangsúlyozta Kalotay Gábor.