A tesztelt különböző rovarriasztók mind biztonságosnak mondható termékek, de szigorúan csak akkor, ha a címkén feltüntetett adagolást és korlátozásokat betartják – derül ki a Tudatos Vásárló fogyasztóvédelmi portál tesztjéből.

Vásárlóként fontos tudni, hogy a szúnyogriasztó hatékonysága rengeteg tényezőtől függhet: az izzadás mértékétől, attól, hogy kit mennyire „szeretnek” a szúnyogok és kullancsok, ezért érdemes kipróbálni különböző típusú termékeket.

QP | Quality Placement

Fontos megjegyezni, hogy nagyobb koncentráció esetén a hatóidő nő, de a hatékonyság nem. Ez igaz minden hatóanyagra és azt jelenti, hogy az optimális koncentrációtartományban biztosítanak bizonyos fokú védelmet, aminél akkor sem tudnak többet, ha többször fújják be magukat.

A bizonyos fokú védelem, vagyis a hatékonyság, annak a valószínűségét mutatja, hogy megcsíp-e a szúnyog, vagy sem. Az optimális koncentrációtartomány pedig azt jelenti, hogy ami alatta van, az nem elég hatékony, ami több, az meg már nem hatékonyabb. A hatóanyag típusa, koncentrációja és a termékek ára között a teszt során nem találtak összefüggést.

A természetes növényi olajokat tartalmazó szúnyogriasztók jellemzően néhány óráig hatnak, ezért használatukat rövid sétákra ajánlják. Az illóolajok közül például a citromfű, a muskátli, a rozmaring, vagy a cédrusfa olaja is hatékony lehet a rovarok ellen. A természetes hatóanyagot tartalmazó termékek sokszor tartalmaznak allergén hatású összetevőket (például geraniol, citronellol, limonene, linalool), ezek feltüntetése a termékeken az EU-ban kötelező. Allergiásoknak figyelniük kell ezekre az összetevőkre!

Az esetleges allergén, irritáló hatások esélye a szakirodalom alapján alacsony, de az érintett személyeknél a problémás hatóanyag kerülése javasolt. Gyermekek esetén különösen célszerű minimális kockázatot vállalni. Az öt legfontosabb szempont, amelyekre odafigyelve ki lehet választani a legkevésbé kockázatos riasztószert:

  • életkor: felnőtt vagy gyerek használja a szert?
  • egészségi szempontok: várandósság, allergia vagy érzékenység a hatóanyagokra?
  • mennyi ideig tartózkodik szúnyogos vagy kullancsos területen?
  • mennyire szúnyogos vagy kullancsos területre megy (mikor mész – éjjel vagy nappal, eső után)?
  • tudomása szerint van-e ott fertőzésveszély?

A teszt

A teszt során 36 különféle közvetlenül bőrre és ruhára fújható vagy kenhető szúnyog- és/vagy kullancsriasztó szert vizsgált meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A bárki által legkönnyebben hozzáférhető szereket keresték, ezért magyar nyelvű internetes oldalakról rendeltek, illetve szupermarketekben, drogériában vásároltak. Az interneten és a címkén fellelhető adatokat gyűjtötték össze. Szúnyog- és kullancsriasztót használva a három legfontosabb szempont lehet, hogy 1. hatékonyan tartsa távol a vérszívókat, 2. biztonságos legyen, azaz magukra kenve-fújva ne kelljen aggódniuk sem a maguk, sem gyermekük egészségéért, 3. mennyibe kerül.
A termékek riasztóképességét nem volt módjukban laboratóriumban tesztelni, egyszerűen azért, mert egyik általuk megkeresett magyarországi laboratórium sem vállalta a mérést. Maradtak tehát annál, ami a címkére van írva, illetve azokra az eredményekre támaszkodtak, amik korábbi hatékonysági tesztekből tudhatók. A tesztből kiderül, hogy egy-egy termék milyen típusú hatóanyagot tartalmaz, milyen koncentrációban, milyen hosszú hatóidőt ígér a gyártó a szúnyogok és kullancsok ellen, mennyi idős kortól ajánlják a használatát, mennyibe kerül. Megnézték emellett, hogy a címke mennyire jól olvasható, és feltüntetik-e rajta magyar nyelven a kötelező információkat.

Az etil-butil-acetil-aminopropionát egy szintetikus rovarriasztó, amelyet egy készítményben találtak meg. Ilyen tartalmú naptejjel kombinált szúnyogriasztó használatát nem ajánlják, mivel a napkrémet javasolt két óránként újra felvinni a bőrre, a rovarriasztó hatóanyaga így viszont túladagolható.

Fontos tudni, hogy a szelídebb termékek csak európai környezetben hatékonyak. Trópusi területre utazáshoz, mindenképp érdemes a DEET hatóanyagú terméket választani, ezt javasolják az illetékes hatóságok.

A helyes alkalmazás a kulcs a maximális hatékonyság eléréséhez és a mellékhatások (például szem- és bőrirritáció) elkerüléséhez.

  • Csak fedetlen bőrfelületre vagy ruhára fújják, sose a ruha alá.
  • Csak annyit fújjanak, amennyit muszáj és csak annyi ideig legyen rajtuk, ameddig muszáj: a nagyobb adag nem véd hatékonyabban, viszont növeli az egészségügyi kockázatot.
  • Ne használják sérült bőrfelületen. Ha arcra szeretnék felvinni, akkor először a tenyerükbe fújjanak, majd a szemet és a szájat óvatosan elkerülve kenjék szét, a fülek körül is.
  • Ne adják a gyerekek kezébe, hanem saját tenyerükről adagolják a szert az ő bőrükre, ahova szükséges. A kézfejükre inkább ne tegyenek, mert onnan könnyen bekerülhet a szemükbe és a szájukba.
  • Ne használják étel közelében, fújás után és evés, illetve ivás előtt pedig alaposan kezet kell mosni.
  • Ha már nincs szükség a rovarok elleni védelemre (vagy a nap végén) a kezelt bőrfelületet szappanos vízzel le kell mosni, a kezelt ruhát pedig elkülönítve kimosni a következő használat előtt.
  • Ha ruhára szeretné fújni, nézzen utána, hogy nem fogja-e a rovarriasztó szer károsítani az anyagot vagy foltot hagyni rajta.