A 2019-es európai parlamenti (EP) választás előtt a korábbiaknál is világosabban lehet látni, hogy Magyarország politikai értelemben sziget lett az EU-ban: nincs még egy ország, ahol ennyire lefutott, belpolitikai értelemben tét nélküli a választás, ahol akkora fölénnyel nyerne a győztes, mint ahogy itt fog. Nincs még egy ország, ahol ennyire aszimmetrikus lenne a politikai verseny, ahol a kormányon lévők politikai tehetségben, tudásban, kommunikációban és erőforrásokban fényévekkel előznék riválisaikat - fogalmazott a politológus.

A vasárnapi választásnak minimális belpolitikai tétje van. A Fidesz elsöprő győzelmet fog aratni, még az sem lehetetlen, hogy az unióban a legnagyobbat: az alapvetően kétpárti Máltán a Munkáspárt 58 százalék körüli szavazatarányra számíthat, ehhez hasonló eredmény nálunk sem lenne elképzelhetetlen. Meglepetést csak az jelentene, ha a Fidesz nem szerezne abszolút többséget, azaz - mint a tavalyi parlamenti választáson - nem lépné át az 50 százalékot. Ez az egyetlen olyan - alacsony valószínűségű - forgatókönyv, amelyben az ellenzék legalább valamilyen eredményt fel tudna mutatni - írta a Török Gábor.

QP | Quality Placement

Magyarországon a korábbi három EP-választás előtt is egyértelmű volt, hogy azt a Fidesz nyeri meg, a "beárazás" ellenére mégis mindhárom esetben fontos események követték a voksolást: 2004-ben megbukott a baloldali miniszterelnök, 2009-ben "végelgyengült" az SZDSZ, 2014-ben pedig lemondott a szocialisták elnöke. Miután az ellenzéki pártok a maguk kis meccseit most vasárnap is le fogják játszani, a választási eredmények hatására lesznek majd olyanok, akik erősödnek és nyilván olyanok is, akiknek a belső helyzete gyengül. Az előrejelzésekből az olvasható ki, hogy előbbire leginkább a DK-nak és - ha átlépi az öt százalékot - a Momentumnak van esélye. Utóbbira a Jobbik, az MSZP és az LMP pályázik: a Jobbiknál és az MSZP-nél fontos lehet az egymáshoz viszonyított helyzetük ("legerősebb" ellenzéki párt), az LMP-nél pedig nyilván a küszöb átlépése a választóvonal.

Bármi is lesz azonban a vasárnapi eredmény, a magyar belpolitika irányát alapvetően nem fogja átalakítani. A 2022-es parlamenti választásig erre csak az idei őszi önkormányzati választás lehet valamennyire képes: ha az ellenzéki együttműködés a helyi politika szintjén - Budapesten és a nagyvárosokban - valamelyest csökkenti a rendszer aszimmetriáját, erőforrásokat és reményt ad az egyikkel sem rendelkező ellenzéknek - írta a blogján a szakember.