Az új törvény elfogadásával a parlament hatályon kívül helyezte az Európai Unió jogát több szempontból sértő, „a külföldről támogatott szervek átláthatóságáról” szóló orosz és izraeli mintájú törvényt. Valójában nem tehetett mást az Európai Unió Bíróságának tavalyi ítéletét követően – és nem is kellett volna ennél többet tennie. A kormány mégis szükségesnek tartotta, hogy újabb szabályokat hozzon a civil szervezetek megbélyegzésére - írja a TASZ jogvédő szervezet közleményében.

A leváltott civilellenes törvény külföldi érdekek szolgálatának gyanúját vetítette azokra a szervezetekre, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg. Az új jogszabály viszont úgy tesz, mintha bármilyen, a közélet befolyásolására alkalmas tevékenység gyanús, ellenőrzésre szoruló volna.

QP | Quality Placement

Kormányzati politikusok már évek óta próbálják azt a látszatot kelteni, hogy a közéleti tevékenység a magukat választáson megmérettetők (sőt, azon győztesek) előjoga, holott az egyik legfontosabb állampolgári erénynek számít, ha valaki a közügyek alakításában részt vállal, a közösség érdekében cselekszik. Egy polgári demokráciában a közhatalom legitimitásához elengedhetetlen, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a közügyek alakítására, és a nép ellenőrizhesse a közhatalom gyakorlóit. Ezt a viszonyt állítja feje tetejére az új szabályozás, amikor a közhatalmat kontroll alatt tartó polgárok szerveződéseit vonja szoros állami ellenőrzés alá - hívja fel a figyelmet a TASZ.

Az ÁSZ-nak a közpénzköltést kellene ellenőrizni, nem a civileket

A törvény az Állami Számvevőszékre bízza, hogy ellenőrizze az érintett – a tárgyévben húszmillió forintnál nagyobb mérlegfőösszegű – alapítványokat és egyesületeket. Az ÁSZ alkotmányos feladata azok ellenőrzése, akik közpénzekkel gazdálkodnak, a nemzeti vagyon felett rendelkeznek – nem az egyesülési jog alapján létrejött, az állami költségvetéshez adott esetben semmilyen módon nem kapcsolódó szervezetek tevékenységének vizsgálata. A számvevőszék maga állítja össze az ellenőrzési tervét, így önkényesen döntheti el, hogy mely civil szervezeteket ellenőrzi és melyeket kíméli meg a vizsgálattól. Ráadásul a törvény nem határozza meg, hogy mire kell kiterjednie az ÁSZ ellenőrzéseinek, vagyis korlátlan felhatalmazást ad a gazdálkodási szempontokon túl minden szempontra kiterjedő vizsgálódásra.

ÁSZ-jelentés készül a 20 milliónál többől gazdálkodó egyesületekről és alapítványok

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága döntése alapján hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, 2017-ben elfogadott törvényt, és helyette előírta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente tegyen közzé összefoglaló jelentést azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot - írta az MTI. Az országgyűlési képviselők 136 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát. Varga Judit szerint a magyar kormány az új jogszabályban - német és osztrák mintára - olyan objektív kritérium kialakítására törekedett, amely az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja - húzta alá a tárcavezető.

Az új civilellenes törvény nemcsak ezért alkotmányellenes, hanem alapjogok sérelmével is jár: az állam szükségtelenül avatkozik be az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába. A jogszabály ártalmas a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosság egészére nézve - véli a TASZ, amely a következő időszakban más szervezetekkel együttműködve dolgozik azért, hogy a törvény jogellenességének megállapítására eljárásokat indítsanak.

Frissítés: így látja az ÁSZ

A Magyarországon működő civil szervezetek tevékenységi köre széleskörű, sok esetben közfeladatokat, fontos közösségtámogató feladatokat látnak el, ezért az átláthatóságuk biztosítása alapvető társadalmi érdek. Az Országgyűlés által május 18-án elfogadott törvényben meghatározott szabályossági értékeléssel az Állami Számvevőszék hozzájárul majd a civil szféra átláthatóságának erősítéséhez, ezáltal a társadalmi bizalom fenntartásához - közölte május 20-án az ÁSZ.

Az ÁSZ eddig is végzett ellenőrzéseket civil szervezeteknél. Az elmúlt időszakban számos olyan egyesület és alapítvány értékelését végezte el, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak. A civil szervezeteknél az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhettek, tehát nem csak a költségvetési támogatás felhasználását, illetve a közvagyon kezelését érinthetik.

Ezen túl az ÁSZ mandátuma eddig sem kizárólag a közpénzek és nemzeti vagyon ellenőrzésére korlátozódott, hiszen az ÁSZ feladata valamennyi párt és pártalapítvány ellenőrzése, függetlenül attól, hogy részesülnek-e költségvetési támogatásban. Szintén ilyen, törvényi előírás szerinti feladata a számvevőszéknek a MNB alapítványainak az ellenőrzése, mely feladatot külön előír a nemzeti bankról szóló törvény.

Az ÁSZ nagy hangsúlyt helyez a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységére.

Mindezek alapján az ÁSZ indokolatlannak és megalapozatlannak tartja néhány, a civil szféra töredékét jelentő szervezet aggályait, továbbá az ÁSZ szakmai hozzáértését, illetve függetlenségét alaptalanul kétségbe vonó nyilatkozatokat. Az ÁSZ álláspontja szerint a civil szféra átlátható és példamutató gazdálkodása fontos közérdek. Ennek megkérdőjelezése, támadása rombolja a civil szervezetek felé megnyilvánuló társadalmi bizalmat - olvasható a szervezet közleményében.