November elején szakmai egyeztetésre megkapták az egészségügyi szakmai szervezetek, a társkamarák, a Magyar Kórházszövetség azt az egészségügyi reformtervet, amit Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára dolgozott ki. Megint öt napot kaptak a véleményezésre, több szakmai szervezet szerint sok sebből vérzik ez a javaslatcsomag.

Sokan és sokszor próbálták már a magyar egészségügy helyzetét újragondolni. Jelenleg ott tartunk, hogy nem csak Magyarországon, de a világszerte humánerőforrás problémákkal küzd a betegellátás. A koronavírusjárvány miatt az egészségügyben dolgozók kiégtek, a magyar szakdolgozók fizetése alacsony, az orvosoknál ugyan történt béremelés, de ez még mindig nem oldotta meg a problémákat.

2025-ben jöhet a mélypont

Például a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke Balogh Zoltán még nyáron egy lapinterjúban úgy fogalmazott, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség a szektorban. Kormányzati stratégiaváltás hiányában helyzet 2025-ig csak súlyosbodni fog, a jelenlegi trendek szerint akkor jön el a mélypont, sokan érik el a nyugdíjkorhatárt és nagyon kevés a fiatal a szakdolgozó. Nagyjából 25 ezren hiányoznak a betegágyak mellől.

Az új Takács Péter-féle reformterv a szakdolgozók esetében az eddig érvényben lévő bérezési rendszeren is módosítana, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők 32 százalékos, a diplomások pedig 55 százalékos béremelést kapnának. A centrumkórházak szabadon mozgathatnák a munkavállalókat, a bérek pedig a teljesítmény függvényében változnának, emiatt akár húsz százalékkal is csökkenhet az orvosok és az ápolók bére. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta: ez elfogadhatatlan, a szerződést pedig sürgősen módosítani kell.

Az alapbérek visszavétele csak szerződésmódosítással lenne lehetséges, és az oda vezetne, hogy megint rengeteg ember hagyná ott az egészségügyet.

De azt is mondta: hiába van ajánlás a szakdolgozók béremelésére, mire az a pénz eljut az érintettekhez, értékét veszítheti.

Mit tudunk eddig a Takács Péter-féle reformtervről?

  • Átszerveznék az ügyeleti ellátást, az Országos Mentőszolgálat irányításával.
  • Hozzányúlnának az alapellátáshoz. Praxiskezelő központok jönnének létre, átalakítanák a praxisok körzethatárait, így megszűnnének az üres, illetve a 1200 főnél kisebb létszámú praxisok.
  • A városi kórházak területi egészségközpontokká alakulnak, amelyekben az alapellátás, a népegészségügyi prevenció és a központi ügyelet mellett egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenységek, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők.
  • Centrumkórházakat hoznának létre.
  • Az orvosok átvezényelhetők lennének egyik intézményből a másikba.
  • Teljesítményértékelést vezetnének be.
  • Létrejönne a központi várólista.
  • Központosítanák a laborszolgáltatásokat.
  • Ápolási osztályokat kiszerveznék, a szociális ellátást leválasztanák az egészségügyről, de ennek finanszírozása kidolgozatlan.

A MOK nem támogatja a javaslatot

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége nem támogatja a Takács-féle reformtervet, mert annak egyes elemei az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyezteti - írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben. Többek között kiemelik: ez a javaslat nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére, ahol egy orvos vagy szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjaskorú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig - a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve - 20 százalékkal csökkenthetők.

Valamint kérik, a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modell-kísérlet eredményeinek közzétételét, mindezek társadalmi és szakmai vitára bocsátását, jelentősen több mint öt napos határidővel.

Korábban a MOK honlapján azt írták: november 9-én, konzultáltak az államtitkárral. Kiderült, hogy többek között az állami- és magánellátás viszonyával, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekkel, vagy a finanszírozással nem foglalkoznak most, mert ezek vagy 2023. első negyedévében kerülnek parlament elé, vagy – mint például a finanszírozási kérdések – nem igényelnek törvényi szabályozást.

Az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel. A cél az, hogy a tartósan betöltetlen praxisok ne helyettesítéssel legyenek megoldva, hanem a praxishatárok egyenletesebb méretű elosztásával valóban betöltött körzetekké alakuljanak át - mondta Takács Péter a kamara elnökségének.

Nem mindenki akar majd ügyelni

De mint írják, érdemi vita alakult ki az ügyelet kapcsán. Az államtitkár szerint az a koncepció, hogy kevesebb ügyeleti pont lesz az országban, és ezek 16-22 óráig adnak ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. De ettől még az orvosok rendelhet a praxisaikban 16 óra után is, csak az ügyeleti ellátást fogja az OMSZ koordinálni. Az ügyeleti ellátásra vállalkozói vagy megbízási szerződést az OMSZ-al fognak kötni az orvosok, az óradíj 8500 forint plusz szociális hozzájárulás nagyságrendben várható. Államtitkár szerint a háziorvosok szerződésében benne lesz, hogy havi két ügyeletre kötelezhetők.

A MOK szerint ugyanakkor a háziorvosi kar életkori sajátosságai miatt az ügyeletet bizonyosan nem mindenki akar majd vállalni, ez akár további praxismegszűnésekkel is járhat. Kiemelték: a Hajdú-Bihar megyei modellkísérletet csak részben tartják relevánsnak.

A rendelőintézetek átvétele egy folyamat, az államtitkár szerint nem pedig egy egylépcsős-határnapos kötelezettség, és a fenntartásra vonatkozik, sem a tulajdont, sem a működtetést nem érinti.
Vagyis önkormányzati tulajdonban maradnak a rendelőintézetek, a működtetésről pedig az a megyei vezető intézmény fog gondoskodni, amelyhez integrálják azokat. Arra a kérdésre, hogy minden rendelőintézet a megyei kórházhoz fog-e tartozni, azt a MOK azt a választ kapta, hogy amiket az állam átvette, az mind.

Kincses Gyula, a MOK elnöke szerint a várólistáknál a transzparencia és betegközpontúság kellene megvalósuljon, hogy a betegek tényleg valid adatok alapján tudjanak érdemben dönteni arról, hol, mikor, milyen betegelégedettségi és betegbiztonsági mutatók mellett kérhetik esetleg hamarabb, vagy kérésükre ütemezetten az egészségügyi ellátást.

Az államtitkár szerint nem kell tartani a teljesítménybérezés rendszerétől, ez a közigazgatásban is létezik ugyanakkor a gyakorlatban ez a dolgozóknak csak az 5 százalékát érinti, tehát itt a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat érinti csak.

Nem érdemes várni

A Takács Péter államtitkár által felvázolt terv 10-15 fontos részkérdést emel ki, jól látszanak a beavatkozási pontok, amelyek pillanatnyi hibákra, rendellenességekre igyekeznek választ adni, de nincs stratégia - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György a Portfoliónak.

Kiemelte: hogy a legfontosabbnak az ápolói bérek rendezését tartja, hiszen a szakdolgozói bérek az orvosok jövedelmek mindössze 27 százalékát teszik ki. A szabad orvosválasztás körül kialakult vitát Velkey György alaptalannak tartja, hiszen jogilag, a szakellátásban most sincs szabad orvosválasztás. Viszont motiválónak tartaná, ha lenne az orvosi munka mennyiségétől, eredményétől függő finanszírozás.

Szerinte számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy a centralizáció mindig távolabb viszi a döntést a helyszíntől, ami veszélyt jelent a reformra nézve. Nem rendezi megfelelő módon a koncepció a köz- és magánegészségügy kapcsolatát, de jelenleg a Kórházszövetség elnöke szerint nem időszerű, hogy társadalombiztosítási finanszírozásra a magánellátók is jogosulttá váljanak.