Tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor e mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Ezzel együtt a következő időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját - adott rövid összegzést Varga Mihály pénzügyminiszter a VG.hu-n megjelent írásában arról, hogyan látja a a jelenlegi magyarországi makrohelyzetet.

A legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek. A kellemetlenül magas ütemű pénzromlásban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban, főként a szolgáltatások átárazódásoknak. Fontos megemlíteni azt is, hogy bár az újságok címlapjain helyet szorító magasságokba csak idén ősszel emelkedett az infláció, értéke 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott - szúrt oda egyet az MNB-nek a pénzügyér.

Nincs itt semmi probléma

Főképp ez utóbbi tényezőre alapozva megjelentek olyan vélekedések is, amelyek a növekedést támogató költségvetési politikát szintén az infláció fő okozójaként láttatják. Azonban a részleteket vizsgálva más kép rajzolódik ki. A fiskális politika ugyanis két fő csatornán keresztül hat az infláció alakulására:

  1. közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, valamint
  2. közvetetten a gazdaságra kifejtett keresletével.

Márpedig a szabályozott árak 2013-2015 folyamán mért csökkenését követően e kör árváltozásai az azóta eltelt hét évben is igen visszafogottan alakultak, évente csupán 0,1–0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek. Ide tartozik az üzemanyagárak 480 forintban való maximálása is. Mindezek alapján megállapítható, hogy 2013 óta a szabályozott árak nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg: egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklően hatnak az inflációra - magyarázta Varga Mihály .

Az elmúlt években a költségvetés által generált kereslet alakulása sem volt inflációs hatású. A 2012–2019-es időszakban az államháztartás kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege mindig többlettel zárt. Ez azt jelenti, hogy az államadósság utáni kamatok kifizetése mellett – amelyet a hitelezők jellemzően az államadósság újrafinanszírozásába forgatnak be – nem gerjesztett (túl)keresletet, így érdemi inflációs nyomást sem fejtett ki, ezért az inflációs mutatók már jóval 2020 előtt kibontakozó emelkedéséért sem tehetők felelőssé - vélekedett a PM első embere.

Ez a helyzet a járványkezeléssel

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállaméhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A magasabb hiány az elsődleges egyenleget is deficitessé tette.

Ez természetesen akár jelentős inflációs nyomást is kifejthetne, ám a költségvetés a többi között a járvány miatt kieső bevételeket pótolta vagy új beruházások támogatásával a kapacitásokat bővíti,. Így tehát egyfelől nem túlkeresletet generált, másfelől jövőbeni kínálatot bővített, s mindezek alapján feltételezhető, hogy a tényleges árnyomás a jövőben arányaiban kisebb lehet - vitte tovább gondolatmenetét a tárcavezető.

Egyesek a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával is kapcsolatba hozzák. Csakhogy az elmúlt évtizedben – jelentős részben a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra való csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett. Így aztán a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt - véli Varga Mihály.

Mivel tehát a költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért, magyarázó tényezőként főként a külső okok jöhetnek számításba - szól a konklúzió.

És mi lesz a fizetési mérleggel?

A tárcavezető a deficitessé vált fizetési mérleg miatt sem aggódik különösebben. - derül ki a dolgozatból.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021–2122-ben. Ezek az értékek kedvezőtlenebbek a korábban megszokott többlethez képest, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós forrásokkal együttesen a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körüli értéken tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak köszönhetően Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak - állapította meg a pénzügyminiszter.

Mivel a kormány eltökélt az elmúlt években kialakult fenntartható növekedési pálya megtartásában, a belső és külső pénzügyi egyensúly megőrzésében, a a következő lépések szükségesek:

  • a fiskális konszolidáció folytatása,
  • Magyarország energiafüggőségének csökkentése, 
  • a külföldi turisták körében Magyarország vonzerejének erősítése,
  • a gazdaság további diverzifikációja.