Az Európai Tanács kedden hajnalban adott ki sajtóközleményt arról, hogy a parlamenttel megállapodásra jutottak a minimálbér-kontrollal kapcsolatban. Ez ugyan nem jelenti, hogy a gazdagabb nyugati tagállamok szintjén kéne fizetni hazánkban is, de elviekben garantálja, hogy arányos kompenzációhoz jusson minden minimálbérre jogosult munkavállaló, az országának megfelelő megélhetési költségekhez mérten.

A megfelelő bérezés megállapításához, a tagállamoknak létre kell majd hozniuk egy valós árú fogyasztói kosarat a helyben elérhető árukból és szolgáltatásokból, de a hvg cikke alapján, alternatívaként nemzetközileg általánosan használt iránymutató referenciaértékeket, így például a bruttó mediánbér 60 százalékát, és a bruttó átlagbér 50 százalékát is.

Kapcsolódó

Ugyan az EU-ban kifejezetten nagy eltérések vannak minimálbér tekintetében, az Eurostat idei grafikonja alapján, Magyarországon a negyedik legalacsonyabb ez az összeg. A plafon ilyen tekintetben Luxemburgban van, ahol 2022 januárjában 2250 euró (jelenlegi árfolyamon közel 900 ezer forint) volt a minimálbér. A sereghajtó Bulgária, ahol alig több mint ennek hetede, 332 euró a minimális juttatás.

Hazánkban ennél némileg jobb a helyzet 552 euróval, de ezzel a visegrádi országok mindeggyikétől el vagyunk maradva, és a 2012-höz viszonyított növekedés mértékében is csak a középmezőnyben vagyunk.

Az elképzelések szerint a minimálbért ezentúl legalább 2 évente felül kell majd vizsgálni - kivéve az automatikus indexálási mechanizmust választó országoknak -  így legfeljebb 4 évente kell majd ezt megejteni.

Azok az uniós országok viszont, ahol a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt. A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához.

Ehhez a saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket, illetve a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket és fejleményeket is figyelembe vehetik. Azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására - írja az MTI.

A javaslat elfogadása után, a megállapodás hatálybalépéséhez, a két szerv formális szavazatára is szükség lesz.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.