Nyolc kicsi baranyai falu több tucat lakóját kérdezte a Népszava sajtómunkása a szigetvári választási körzetben a Fidesz-KDNP tandem népszerűségének okairól - derült ki az ennek alapján készült riportból. Azért ezt a körzetet választottaa, mert 2018-ban a térség 7-10 ezer lelkes városaiban egészen másképp voksoltak a helybéliek, mint a falvakban.

Szigetváron, Siklóson és Szentlőrincen az ellenzéki pártok megszerezték a szavazatok többségét, a falvakban viszont a voksok 60-70, néhol több mint 80 százaléka a kormánypárti jelöltnek jutott, s ezzel a fideszes Nagy Csaba nyert. A körzet amiatt is alkalmas a pártszimpátia mérésére, mert Nagy Csaba új jelölt volt itt, őt a falusi szavazók nem ismerték, így a voksok a pártjának szóltak.

A mostani beszélgetések alapján elmondható, hogy a felkeresett falvakban a kormánypártok őrzik népszerűségüket. A Fidesz-szimpatizánsok hálásak a kormánynak a közmunkaprogramért, hisz a térség falvaiban a rendszerváltás után 40-90 százalékos volt az állástalanság. A kérdezettek elmondták, hogy továbbra is tartanak a menekültektől. Egy olyan emberrel se találkozott az újságíró, aki látott volna már migránst. A „baloldal oltásellenes” jelszó is hatott, bár kevésbé.

A kocsmáros, Nagy Katalin így magyarázta a kormány támogatottságát a faluban: – Az öregek hálásak, hogy a kormány néha emeli a nyugdíjakat. Örülnek, ha kapnak tízezer forintot az év végén, meg hogy visszakapják a tizenharmadik havi nyugdíjat. Az nem tűnt fel nekik, hogy tíz évig nem kapták vissza, és hogy most is csak négy év alatt kapják meg.

Visszatérő mondat, hogy minden politikus lop. A férjével korábban öt évig külföldön dolgozó Nagy Katalin így elmélkedett: – Azzal, hogy az ellenzék elmondja, a Fidesz lop, nem lehet legyőzni a kormányt. Az emberek úgy gondolják, hogy aki megteheti, az lop. Igazuk van. Ha én lennék közel a tűzhöz, én is lopnék. Diósdi József, az egyik falusi nem érti, hogy a városiak miért szavaznak immár az ellenzékre: – Talán azért, mert hülyébbek, mint a falusiak – mondja ki nevetve a maga megfejését.