A napi több mint 1 millió eurót (mintegy 400 millió forintot) termelő livejasmin.com weboldal kapcsán pornómilliárdosnak is nevezett – a legutóbbi parlamenti választáson pedig saját pártjával induló – Gattyán György egyik cégének, a WebMindLicenses (WML)ügyében döntött az Európai Bíróság.

A WML 2009-ben licencszerződéssel bérbe adta a Jasmin üzemeltetéséhez kapcsolódó valamennyi eszközt és know-how-t egy portugál székhelyű, Lalib elnevezésű vállalkozásnak. A magyar adóhatóság szerint az ügylet csupán álca volt, hisz az üzemeletetést továbbra is Magyarországról végezték, a bérbeadás célja valójában az volt, hogy a cégnek kevesebb adót kelljen fizetnie, Portugáliában ugyanis az adózási körülmények jóval kedvezőbbek.

A WML az adóhatóság megállapítása ellen jogi eljárást indított a magyar bíróságok előtt, amelyek viszont az Európai Bírósághoz fordultak, az ügyben kulcsfontosságú, Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszerének (héa) értelmezését kérve.

Az uniós bíróság nem tekintette döntő jelentőségűnek, hogy a szolgáltatás működéséhez nélkülözhetetlen technikai eszközök, dokumentáció bérbe adásához szükséges szerződést egy másik, alacsonyabb általános héa-mértékkel rendelkező tagállamban lévő céggel kötötték. Ennek eredményeképpen végül a vitatott ügylet nem tekinthető adótörvénybe ütköző megállapodásnak.

Mi az a héa-rendszer?

Az Európai Tanács 2006-os, 2006/112/EK számú irányelve rendelkezik a hozzáadottértékadó-rendszerről, amely kimondja, hogy a hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) egy forgalmi adó, amely szinte minden olyan termékre és szolgáltatásra alkalmazandó, amelyet adásvétel után az Európai Unióban használnak fel vagy fogyasztanak el.Az EU egységes szabályokat hozott az áfára vonatkozóan, de ezeket az egyes tagállamok eltérően alkalmazhatják. Az esetek többségében áfát kell fizetni valamennyi termék és szolgáltatás után, az ellátási lánc minden szakaszában, beleértve a végső fogyasztónak való értékesítést is. Ez azt jelenti, hogy áfa terheli a gyártási folyamatot annak kezdetétől a végéig, vagyis az alkatrészeket, a szállítást, az összerakást, a csomagolást, a biztosítást és a végső fogyasztónak történő kézbesítést.

Az Európai Bíróság közleményéből kiderül, hogy az ügyhöz kapcsolódik egy másik jogvita is, amely a szintén Gattyán cégcsoportjához tartozó, magyarországi székhelyű DuoDecaddal kapcsolatos, ugyanis ez a cég nyújtott technikai támogatást a portugál Lalibnak, de az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció utáni adózás szintén Portugáliában történt.

A magyar adóhatóság szerint viszont ezt a szolgáltatást is valójában a belföldi WebMindLicenses vette igénybe, ennek megfelelően a keletkező adót is Magyarországon kellett volna megfizetni, így a DuoDecadot közel 1 milliárd forintnyi, adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot magában foglaló büntetés törlesztésére kötelezte.

A DuoDecad a korábbiakhoz hasonlóan a magyar hatóság döntését megtámadta a Fővárosi Törvényszék előtt, amely viszont szintén az Európai Bírósághoz fordult, mivel az ezt megelőző, 2015-ös WML-ügy körülményeit a magyar és a portugál adóhatóság is másképp értékelte.

Ennek eredményeképpen ismét ez Európai Bíróságon a sor, hogy iránymutatásával segítségen azon kérdés megválaszolásában, hogy a szóban forgó szolgáltatást a portugál Lalib vagy a magyar WML vette-e igénybe.