A pénzügyi megoldások automatizálódnak - mondta Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára az érdekvédelmi szervezet sajtótájékoztatóján. A jövőben nem kell majd számlaszámokat bepötyögni, a fizetéseknél csak az igen és a nem gombot kell majd megnyomni. A teljes digitális átállással kapcsolatban azonban vannak még hiányosságok főleg a szabályozás terén. A PSD2 átállás egyelőre csak költségekkel járt a bankok számára, az egységes adatbázisok hiánya miatt érdemi változásokat a bankolásban nem hozott.

Elég a 4-5 nagybank

QP | Quality Placement

Egyetértünk Nagy Mártonnal, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével, Magyarországon valóban elegendő négy-öt lakossági nagybank - mondta Kovács Levente. A bankszövetség azt is támogatja, hogy egyre több magyarországi banknak legyenek külföldi érdekeltségei. A bankfióki ügyféllátogatások száma folyamatosan csökken, ennek következtében a fiókszám is. "Biztosak vagyunk abban, hogy mindig annyi bankfiók lesz, amennyire szükség van" - tette hozzá Kovács Levente.

A bankszövetség támogatja a Pénzügyminisztérium digitális bankolással kapcsolatos elképzeléseit is, például a készpénzhasználat visszaszorítását. A digitalizáció komoly költségekkel jár, ezt a kisebb piaci szereplők nem biztos, hogy ki tudják fizetni, ezért konszolidációkra lehet szükség, mint Magyarországon a takarékszövetkezetek esetében is.

Létkérdés a digitalizáció

Minden banknak elemi érdeke, hogy fejlessze a digitális szolgáltatásokat - mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank és az OTP Lakástakarékpénztár vezérigazgatója. Ennek során fontos az is, hogy kényelmes legyen a szolgáltatás, de az is, hogy biztonságos maradjon. A bankszektor jövőjében meghatározó faktor négy-öt éven belül a Big Tech cégek piacra lépése is.

Az egyik ilyen meghatározó momentum az volt, amikor a Facebook bejelentette, bevezeti a Librát új pénzként. Mindezzel kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök azt nyilatkozta, rendben van, de akkor a Facebook váltson ki olyan engedélyeket, amilyenek a bankoknak is vannak, a Fed ugyanakkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg.

Eltörölnék a tranzakciós illetéket

Magyarországon a tranzakciós illeték az egyik legfájóbb pont a piaci szereplők számára. A hazai fintech cégeknél végzett tranzakciók után be kell fizetni ezt a közterhet, míg a nemzetközi szolgáltatóknál nem, ami komoly versenyhátrányt jelent idehaza. A bankok azt szeretnék, ha az azonos tevékenység azonos szabályozás alá esne, például a Big Tech cégekkel kapcsolatban is hasonlóan szigorú elvárások lennének, a tranzakciós illeték pedig egyformán alakulna minden cég számára egy egyre inkább nemzetközivé váló piaci környezetben.

A bankszövetség a pénzügyi tranzakciós illeték eltörlését javasolja a lakossági ügyfelek számára - ez körülbelül 12 milliárd forintos kiesés lenne a költségvetés számára -, és azt is szeretné elérni, ha a digitális fejlesztésekkel kapcsolatos költségeket leírhatnák ebből a közteherből.

Nagyon fontos kérdés, hogy a szabályozók milyen gyorsan tudnak lépést tartani a digitalizáció fejlődésével - hívta fel a figyelmet Becsei. Fontos lenne az is, hogy a digitalizált ügyintézési kapukat összekapcsolják, ne beszkennelt pecsétes papírokkal rohangáljanak az ügyfelek az egyik digitális ügyintézési helyről a másikra.

A bankok digitalizálnának

"Senki sem akarja jobban a digitalizációt, mint a bankok" - mondta Jelasity Radován, a bankszövetség alelnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. Ez ugyanis költségcsökkentéssel jár, egyszerűsíti a folyamatokat. Magyarország sok területen megelőzi már Ausztriát, az átutalások ideje már most gyorsabb, és ha bevezetik az azonnali fizetést jövő márciusban, akkor még jobban áll majd az ország.

A parkolás, az autópályamatrica-vásárlás területén már lekörözi Magyarország Ausztriát, a digitálisan aktív ügyfelek aránya is magasabb több hazai banknál. Az azonnali fizetés pedig olyan innovációkat hoz, hogy egy QR-kód alapján is ki lehet majd fizetni dolgokat, vagy ha küld egy üzenetet a közüzemi szolgáltató, hogy befizeti-e az ügyfél a számlát, akkor csak le kell okézni a tranzakciót - ez az úgynevezett fizetési kérelem.

Jelasity Radován kiemelte: fontos lenne, hogy az adatbázisokat összekapcsolják, például az adóhatóság és más hatóságok rendszerét a bankokéval. A hitelintézetek ilyen információk birtokában jobb kondíciókat tudnának kínálni a jó ügyfeleknek.

Rengeteg a készpénz

A készpénzállomány gyorsabban bővül, mint az infláció és a gazdaság növekedése - mondta Csányi Péter, a bakszövetség digitális munkacsoportjának a vezetője. 6 ezer milliárd forintnyi készpénz van Magyarországon, ez a GDP csaknem 14,9 százaléka. Ez Európában a hatodik legmagasabb, a készpénzben tartott megtakarítások arányában pedig Magyarország az első helyen áll. A bankjegyek többsége 10 és 20 ezer forintos. A hatalmas állomány felhalmozódásában szerepe van az ingyenes készpénzfelvételnek, a tranzakciós illeték bevezetésének és a feketegazdaságnak is.

A lakosság azért is használ sok készpénzt, mert a gyerekek sokszor ebben kapják a zsebpénzt, a nyugdíjasok pedig a járadékot, emellett sokan biztonságosabbnak ítélik meg az ilyen fizetéseket. Sokan használtautó- vagy ingatlanvásárlásnál is készpénzben szeretik megkapni a vételárat, sőt már a foglalót is. Ahol van kártyaelfogadás, jelenleg ott sem éri el az elektronikus tranzakciók aránya az 5-10 százalékot.

A bankszövetség azt javasolja, a vállalkozások ne 1,5 millió, hanem már 500 ezer forint fölött se elégíthessenek ki számlákat készpénzben. Azt is javasolják, hogy kötelező legyen az elektronikus fizetési lehetőség elfogadása az online pénztárgépeknél. Kötelezővé tennék bizonyos árbevétel fölött a kereskedőknél az elektronikus fizetések lehetővé tételét. A havi két darab ingyenes készpénzfelvételt is eltörölné, de legalábbis csökkentené a felvehető összeget a bankszövetség.

A javaslatok között van az is, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók bankszámlára kapják a járadékot, és ne készpénzben. A gigantikus lakossági készpénzállomány felszámolását pedig adóamnesztiával számolná fel az érdekvédelmi szervezet. A készpénzállomány csökkentésével a GDP-t 0,4 százalékkal lehetne növelni a bankszövetség kalkulációi szerint.

Félmillió azonosítatlan számla maradt

Az ügyfélazonosítás kérdéséről is szó esett az eseményen. November 1-től zárolták azokat a számlákat, amelyeket a számlatulajdonosok nem azonosítottak. A fennmaradó számlák 80 százaléka üres, nem használt számla. A maradék jó része - néhány tízezer ügyfél - olyan, aki évente csak néhány alkalommal jár be a bankfiókokba ügyet intézni. Vannak persze olyan kliensek is - egy-két tízezren - akik nem bontják fel a bankok leveleit, és nem azonosították magukat, ők mostanában kapnak észbe, és azonosítják magukat. Összesen körülbelül félmillió ügyfél nem azonosította magát, ezek között vállalati és lakossági kliensek is vannak.


A babaváró támogatást eddig 45 ezer ügyfél igényelte, és 35 ezer szerződést kötöttek meg a bankok összesen 330 milliárd forint értékben. Az átlagos hitelösszeg meghaladja a 9 millió forintot - hangzott el a sajtótájékoztatón.