Jól kezdte az idei évet a biztosítási szektor - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból. A díjbevétel mindkét fő ágban nőtt, a nem élet ágban pedig az eredményesség is javult. A magyarországi biztosítási szektoron belül az életág 3,95 milliárd forintos biztosítástechnikai eredménnyel zárta az első három hónapot, a nem életág 16,9 milliárd forintot ért el ugyanezen a soron. A két ágazat együttes biztosítástechnikai eredménye pedig 20,84 milliárd forint lett, csaknem 12 százalékkal nagyobb a tavalyinál. 

A nem biztosítástechnikai elszámolások viszont visszaestek, így az adózott és a nettó eredmény valamelyest elmaradt a tavalyi első negyedévitől, de nem lett rossz. Adózás után 22,7 milliárd forint maradt a szektornál. 

Kapcsolódó

A nyugdíjbiztosítás még mindig népszerű

Az első negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában alig történt változás, mintegy 0,2 százalékos növekedés volt az egy évvel korábbihoz képest, ami 32,8 ezer új szerződést jelent. Összesen 14,4 millió biztosítási szerződés élt március végén, ebből több mint 12 millió nem életbiztosítás volt. Az éves szintű növekedés döntően a nem élet üzletágnak köszönhető, a nem élet üzletágban ugyanis csökkent a szerződések száma. 

Az életágon a legtöbb új szerződés az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknál született. Éves szinten csaknem 10 százalékkal bővült az állomány, és márciusban már majdnem 390 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása. Szintén felfutóban van a járadékbiztosítások piaca, de még mindig csak 3196 ilyen szerződés él Magyarországon. 

A nem életágon a társasház-biztosítások száma nőtt nagyot, ebben szerepet játszhatott, hogy több új lakóparkot is átadtak tavaly, komolyabb növekedés volt még a betegségbiztosításoknál, ami lehet a covid-járvány hatása is. Az is kiderül az MNB adataiból, hogy egyre többen kérnek kiterjesztett garanciát a megvásárolt műszaki cikkekre, több mint 782 ezer ilyen egyszeri díjas szerződés volt érvényben március végén. 

Növekvő díjbevétel 

A szektor 2021. I. negyedéves díjbevétele 360,3 milliárd forint volt, mely több, mint 7,1 százalékkal haladja meg az előző év ugyanazon időszakának értékét, az életági díjak 10,3 százalékos, továbbá a nem életági díjak 4,9 százalékos növekedésének eredőjeként.

A legfontosabb életbiztosításoknál szép növekedést értek el a piaci szereplők. A vegyes életbiztosítások díjbevétele 16,8 százalékkal nőtt, a unit linked (befektetési egységhez kötött) biztosításoknál 8,3, míg a nyugdíjbiztosításoknál 11,2 százalékos volt a bővülés. 

A nem életbiztosításoknál a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele nőtt erőteljesebben, 7,4 százalékkal, a vállalati vagyonbiztosításoknál pedig 17,3 százalékos növekedést mértek, utóbbi némileg meglepő a gazdasági visszaesés miatt. A gépjármű-felelősségbiztosítások (gfb) díjbevétele viszont alig 2 százalékkal nőtt, ami arra enged következtetni, hogy a biztosítók a tavalyi, károkban szegényebb esztendő után visszafogottan emelték a díjaikat. A cascónál vastagabban fogott a cégek ceruzája, 6,4 százalékos díjbevétel-növekedés mértek.

A káresemények az idei első negyedévben is kedvezően alakultak. Jóformán minden szegmensben csökkent a kárráfordítások összege. A nem életbiztosítási szegmens egészében a bruttó kárráfordítás 17,6 százalékkal esett vissza, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások után 4 százalékkal kell kevesebbet fizetniük a biztosítóknak, mint egy éve, az egyéb (casco) gépjármű-biztosítások kárráfordítása a tavalyinak kevesebb, mint a harmada, csupán a 28 százaléka lett. 

Az állampapír a legfontosabb befektetés

A biztosítók által kezelt biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök (befektetések) állománya az előző negyedévhez képest alig változott. Továbbra is jellemző, hogy a biztosítók eszközkitettségét három kategória, a (döntő részben magyar) államkötvény (49,2 százalék), a befektetési jegyek (37,4 százalék) továbbá a részvények (4,3 százalék) dominálják. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva ugyanakkor megállapítható az enyhén változó összetétel: az államkötvények részaránya 3,9 százalékponttal csökkent, míg a befektetési jegyeké 5,1 százalékponttal nőtt.

A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerint, a szektor egészére az egyedi adatokból összesítve számított szavatolótőke-feltöltöttségi szint 2021. I. negyedévben 223,1 százalékos volt, ami jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind pedig az MNB ajánlása alapján prudenciálisan elvárt, a volalitási tőkepufferrel megnövelt 150 százalékos követelményt is.