Egy magánszemély a CIB jogelődjével 2005 szeptemberében 16 451 euró összegre vonatkozó kölcsönszerződést kötött évi 5,4 százalékos kamat és évi 2,4 százalékos kezelési költség kikötése mellett, 20 éves futamidőre. Az érdekelt ezenfelül a szerződési feltételek értelmében köteles volt folyósítási jutalékként 40 000 forint megfizetésére. A teljes hiteldíjmutató (THM) 8,47 százalékban került meghatározásra - kezdi el közleményében az ügy kibontását az Európai Bíróság, amely elé azért jutott el az ügy, mert a kölcsön felvevője a kezelési költségre és a folyósítási jutalékra vonatkozó feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt keresetet indított a magyar bíróságok előtt.

A felperes problémája az volt, hogy szerinte a szerződés nem részletezi pontosan azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek az említett költség és jutalék az ellenértékét képezi. A CIB viszont arra hivatkozott, hogy azt nem is köteles részletezni, mert az a kezelési költség és a folyósítási jutalék az ellenértékét képviseli. Mindazonáltal pontosította, hogy a folyósítási jutalék a szerződés megkötését megelőző tevékenységekhez kapcsolódik, a kezelési költség pedig az említett szerződés megkötését követően felmerülő ügyviteli tevékenység ellenértéke. Az ügy itthon a Kúriáig jutott, amely arra kereste a választ, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében milyen módon kell értékelnie azok esetlegesen tisztességtelen jellegét.

QP | Quality Placement

Ítéletében az Európai Bíróság arra jutott, hogy az irányelvnek a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét előíró követelményét úgy kell értelmezni, hogy az nem csak azt követeli meg, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeke. Vagyis azt, hogy pontosan mekkora költsége származik ebből, amit a szerződésben tisztáztak is: a szóban forgó kölcsönszerződés évi 2,4 százalékos kezelési költséget írt elő 240 hónapos időtartamra, és e költséget az első ügyleti év folyamán a kölcsönszerződés szerinti teljes kölcsönösszeg, a további ügyleti években pedig az adott ügyleti év első napján fennálló tőketartozás alapján számították ki.

Ezenfelül a szerződés értelmében az alapügy felperesének folyósítási jutalék címén 40 000 forint összeget is fizetnie kellett. Úgy tűnik tehát, hogy az érintett feltételek lehetővé tették a hitelt felvevő fogyasztó számára, hogy értékelje a számára az ezekből eredő gazdasági következményeket - írja közleményében a bíróság.

Az sem kétséges egyébként - ahogy azt már egy korábbi ítéletben tisztázták -, hogy a hitelező köteles tényleges ellenszolgáltatást nyújtani az említett jutalék fejében. Márpedig a jelen ügyben a folyósítási jutalékra vonatkozó feltétellel kapcsolatban nem kétséges, hogy a hitel felvevője vitatja azt, hogy e jutalék ellenében bármely valós szolgáltatást nyújtanának a számára. Az EUB így kimondja, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét előíró átláthatósági követelményből nem következik, hogy a hitelező köteles lenne arra, hogy a hitelszerződésben részletezze a szerződés valamely feltételében előírt költség ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatás jellegét.