A fokozódó ellenszél dacára az EU gazdasága a ma kiadott előrejelzés távlatában várhatóan tovább bővül a következő években, és idén 5 százalékkal, jövőre 4,3 százalékkal, 2023-ban pedig and 2,5 százalékkal fog növekedni. A 2021 második negyedévében mért GDP-növekedés, mely éves szinten csaknem 14 százalékos bővülésnek felel meg, minden eddig ismert rekordot megdöntött – olyan magas volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, a világjárvány első hulláma során tapasztalt példátlan GDP-csökkenés - írja közleményében a Bizottság.

Az éves szinten mért csaknem 14 százalékos GDP-növekedési ráta az EU-ban 2021 második negyedévében az ismert legmagasabb értéket érte el – olyan magas volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, a világjárvány első hullámában tapasztalt példátlan GDP-csökkenés. Az EU gazdasági teljesítménye visszatért a világjárvány előtti szintjéhez, és 2021 harmadik negyedévében a helyreállítástól a bővülés felé mozdult el.

A bővülés hajtóereje továbbra is a belföldi kereslet marad. A munkaerőpiaci javulások és a megtakarítások előrejelzett csökkenése fenn fogja tartani a fogyasztói kiadások tartós ütemét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szintén fontos szerepet játszik a magán- és közberuházások fellendítésében.

Mindazonáltal új nehézségek állnak a növekedési lendület útjában. A globális ellátás szűk keresztmetszetei és zavarai rányomják bélyegüket az uniós gazdaság tevékenységére, különösen a nagymértékben integrált feldolgozóipari ágazatban. Ráadásul a 2020-as meredek esést követően az energiaárak – különösen a földgáz esetében – az elmúlt hónapban viharos ütemben növekedtek, és mára jóval meghaladják a világjárvány előtti szintet. Ez várhatóan súlyos hatással lesz a fogyasztásra és a beruházásokra.

Magyarország is ütemesen bővülhet

Magyarország esetében az őszi gazdasági előrejelzés 7,4 százalékos GDP-növekedést valószínűsít az idei évre, míg 2022-re 5,4 százalékos, 2023-ra pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.

Az inflációt illetően az előrejelzés az idei évre 5,1 százalékot, 2022-re 4,8 százalékot, 2023-ra pedig 3,4 százalékot prognosztizál. Októberben 6,5 százalékos inflációt mért a KSH.

A munkanélküliség alakulása tekintetében is csökkenő pályát rajzol fel: a munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4,1 százalék, 2022-ben 3,1 százalék, 2023-ban pedig 2,9 százalék lesz Magyarországon az előrejelzés szerint.

Az egész EU-ban a javuló növekedési kilátások 2021-ben a tavaszi várakozásokhoz képest alacsonyabb hiányt jeleznek. Miután az EU-ban az összesített hiány 2020-ban elérte a GDP 6,9 százalékát, 2021-ben marginálisan, 6,6%-ra kell csökkennie az év elején még mindig magas költségvetési támogatás miatt.

A támogatási intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének köszönhetően, a gazdasági bővülés folytatódásával párhuzamosan az EU összesített hiánya az előrejelzések szerint 2022-ben a felére, a GDP 3,6 százalékára csökken, 2023-ban pedig tovább csökken, 2,3 százalékra.

Magyarország viszont e téren felfelé lóg ki: az államháztartási hiány 2021-ben a gazdasági növekedés erőteljes fellendülése ellenére magas marad, és eléri a GDP 7,5 százalékát. Jövőre ez 5,7 százalékra mérséklődhet, majd 2023-ban 3,8 százalékra.

A pénzosztás pénzköltést hoz

Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása megélénkül a robusztus jövedelemnövekedés, a kormányzati támogatási intézkedéseknek köszönhetően. Ezekek az ösztönző intézkedések főként a családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítést, a 25 év alattiak szja-mentességét, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, nyugdíj és béremeléseket foglalják magukba. A jelentés megjegyzi, hogy az ösztönző intézkedések a feltételezettnél is jobban fellendíthetik a fogyasztást, ugyanakkor a vártnál magasabb infláció ronthatja a háztartások vásárlóerejét.

A beruházások továbbra is élénkek maradnak, köszönhetően a javuló gazdasági kilátásoknak, és az állami beruházások is jelentősen növekedni fognak idén és jövőre is. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy magyar gazdaság erősen integrálódott a globális értékláncokba, így az ellátási zavarok sebezhetővé teszik az exportot. Mivel az alapanyaghiány 2022-től várhatóan enyhülni fog, az export az előrejelzések szerint a globális kereslet lassulása ellenére is dinamikus marad. Ugyanakkor - jegyzik meg - az erős belföldi kereslet az előrejelzések szerint az importot táplálja, miközben a magasabb globális energiaárak rontják Magyarország kereskedelmi feltételeit. A folyó fizetési mérleg romlik 2022-ben, majd 2023-ban ismét javulni fog.