Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.

A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.

Az elmúlt hetek történéseit látva az emberek egyre jobban aggódnak a megtakarításaik miatt, ez az olvasói levelekből is kiderül. A forint árfolyamát nehéz kordában tartani, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan és nagy lépésekkel emeli a kamatokat, eközben a kormány olyan fájdalmas megszorításokat jelent be, mint a kata szigorítása vagy a rezsicsökkentés korlátozása. A legújabb levelekben már az államcsőd, a nagybankok csődje miatt aggódnak az olvasók. 

Olvasónk írta: 

Tisztelt Financiológus!

Ha államcsőd lenne, az OTP-nél lévő megtakarításom elveszne? Jobb lenne másik bankhoz átvinni a pénzt?

Válszukat előre is köszönöm.

Emese

A Financiológus válasza:

Kedves Emese!

Az államcsőd, amitől ön tart, eléggé valószínűtlen esemény Magyarországon. A magyar államadósság minősítése elég jó, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint úgynevezett befektetésre ajánlott kategóriában vannak a magyar devizás papírok, vagyis egyetlen hitelminősítő sem gondolja, hogy a magyar állam a közeli vagy távoli jövőben csődbe menne, nem tudná fizetni a tartozásait.

A magyar államadósság 21 százaléka van most devizában, a többi forintban. A forint adósságot mindig vissza tudja fizetni az állam, hiszen annyi pénzt nyomtat, amennyit csak szeretne. Államcsőd tehát olyan értelemben, hogy a magyar állam a hitelezőinek nem fog tudni fizetni, nem valószínű, ha valamilye nehézség adódna, a legrosszabb esetben valamilyen nemzetközi szervezet - például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - akkor is kisegíti az államokat, így Magyarországot is. Erre volt már példa az előző, 2008-2009-es válság után is nem csak Magyarországon, de más országokban is. 

Elméletben egy államcsőd esetén persze a bankok is nehéz helyzetbe kerülnének, hiszen ha a betétesek megrohanják a hitelintézeteket, hogy kivegyék a megtakarításaikat, akkor likviditási problémáik lehetnek, nem fognak tudni mindenki kifizetni a bankok. Ebben az esetben nem csak az OTP, a többi hazai bank is bajba kerül, hiszen a bankok egymásnak is hiteleznek. Ha például egy cég az OTP-s számlájáról nem tud fizetni a másik cég másik banknál lévő számlájára, akkor a másik cég sem tud fizetni a harmadiknak vagy nem tudja átutalni az alkalmazottainak fizetést, így továbbgyűrűzik ez a probléma. A pénzükre váró többi bank ügyfelei nem tudnak fizetni, törleszteni, emiatt nehéz helyzetbe kerülhet az összes bank.

Államcsőd, vagy komolyabb bankpánik esetén - amire hangsúlyoznám, nincs reális esély - lehetséges az is, hogy központilag korlátozzák például az emberek bankszámláikhoz való hozzáféréseit, ilyen előfordult már más országokban, de az állam ilyenkor nem egyetlen banknál rendel el ilyen korlátozást, hanem az összes banknál egyszerre. Ez történt például Cipruson 2013 tavaszán. Szóval teljesen mindegy, melyik bankban tartja a pénzét, egyikből sem fogja tudni felvenni. 

Ami jó hír, hogy erre úgyszólván semmi esély nincs, komoly szabályok vonatkoznak a bankokra, hogy biztonságos mennyiségű likviditásuk és tőkéjük legyen, emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyeli is a piaci szereplőket, hogy megfelelően stabil lábakon állnak-e. Levele után megkerestem az MNB-t, hogyan látja most a hazai bankok helyzetét, köztük az OTP-ét, és nagyon megnyugtató választ kaptam. Idézem:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. márciusában publikálta a bankszektor főbb tavalyi éves üzleti mutatóiról szóló adatait. A magyar bankok tavaly egyedi szinten még a koronavírus-járványt megelőző 2019-es „utolsó békeévhez” képest is 10 százalékkal növelték nyereségüket.

Történelmi rekordon zárt tavaly a magyarországi bankpiac csoporttagjaikkal együtt számított 2021. évi együttes nyeresége. A hitelintézeteknek a kötelező szint felett még bő 1600 milliárd forintnyi szabad tőkéjük van, amit a tavalyi profitok százmilliárdokkal növelhetnek. Kiugró, az uniós és hazai előírások közel duplája, mintegy 15 700 milliárd forint a bankok fizetőképességi tartaléka is.

Az MNB adatai szerint ráadásul a fizetőképességi mutató adatok 2022 január végén még a tavalyi értékhez képest is enyhe növekedést mutatnak.

Mindezek a kiváló mutatószámok teszik lehetővé, hogy a hazai pénzügyi rendszer valamennyi tagja biztonságosan, folyamatosan szolgálja ki ügyfeleit. Abban a megszokott rendben, ahogy ezt tette és teszi a koronavírus-járvány, vagy éppen az orosz-ukrán háború idején is.

Ott az OBA is

Mint ismert, a hazai hitelintézetek betéteseinek biztonságát - megbízható működésén túl - a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is szavatolja. Az MNB pedig – törvényi kötelezettségének eleget téve – folyamatosan ellátja a hazai pénzügyi rendszer üzleti megbízhatósági (prudenciális), pénzforgalmi és fogyasztóvédelmi felügyeletét is. 

Az OBA hitelintézetenként 100 ezer euróig (ez több mint 40 millió forint) biztosítja egy-egy betétes betétjeit, tehát ha önnek ennél nagyobb összegű betétje van az OTP-nél akkor esetleg érdemes megosztani a pénzt több bank között. Emellett nagyobb megtakarításnál érdemes diverzifikálni a befektetést különféle értékpapírokba is. Utóbbiak egy bankcsőd esetén is megmaradnak. 

Emellett ajánlom figyelmébe az OTP Bank tőzsdei jelentéseit, amelyekben folyamatosan, de legalább negyedévenként beszámolnak a bankkal kapcsolatos fejleményekről. Az OTP-nek van kitettsége mindkét háborúzó országban, Ukrajnában és Oroszországban is, de az első negyedévi jelentés szerint abban a nem várt esetben, ha mindkét országban elveszítené az OTP a teljes operációját, sem kerülne veszélybe a bank stabilitása. 

Remélem, sikerült megnyugtatnom.

Ha Önnek is bármilyen pénzügyi kérdése, problémája akad, írjon nekünk bizalommal a [email protected] címre!