A válság után óvatosabbá váltak a megtakarítók világszerte, és ez Magyarországon is látható volt. A háztartások megtakarítása a válság előtti minimális szintről jelentősen nőtt, ma már a GDP csaknem 6 százalékára rúg. Leegyszerűsítve a kérdést: kevésbé szeretnének eladósodni a magyarok és aki tud, igyekszik többet félretenni. A takarékoskodás azonban többféleképpen működik, kockázattól függően a spórolt pénz többet-kevesebbet hozhat.

A lakosság egy része azonban otthon tartja a pénzét, ez a legrosszabb megoldás - több szempontból is. Ebből kettő: egyrészt, mert nem kap kamatot, másrészt emellett kockázatos otthon tartani a pénzt például egy esetleges betörés miatt. Azonban annak is érdemes észnél lennie, aki számlán vagy betétben tartja a pénzt. Ez kényelmes, 100 ezer euró értékig teljesen kockázatmentes és egyszerű megoldás. Észnél azért kell lenni, mert betét és betét között is van különbség, nem is kevés.

Soványabb lett a kamat

A betétben történő takarékoskodásnak persze nem kedvezett az alapkamat csökkentése, mert emiatt kevesebbet adnak a betétre a bankok. A legfrissebb adatok szerint - idén szeptemberben - 0,53 százalékos volt a betétek piaci átlagkamata, szemben a tavaly szeptemberi 0,92 százalékkal, valamint az öt évvel korábbi 5,52 százalékkal. Egy egymillió forintos betét (a levonások nélkül) öt évvel ezelőtt egy év több mint 55 ezer forintot hozott egy év alatt.

A betétek közötti különbségek miatt országos szinten jelentős összeg megy pocsékba. Látra szóló betétet szerződéses összege közel 3,5 billió (3500 milliárd forint) volt szeptemberben. A lakosság egy része nem köti le ezt pénzt, hanem látra szóló betétként, kvázi készpénzként használja. Ezt a pénzt bármikor ki lehet venni a pénzt, és sokaknak szüksége is van rá, hogy a számlán lévő pénzből fizessék a havi kiadásokat, vásárlás, számlák stb.

Emiatt becslésünkben - hogy mennyivel járnának jobban a háztartások, ha lekötnék a betéteiket - nem nézzük a teljes összeget  Ha viszont csak azt feltételezzük, hogy a 3,5 millió látra szóló betétben lévő pénz harmadára - azaz 1157 milliárd forintra - nincs szüksége a lakosságnak mondjuk egy évig, és ezt az összeget lekötné, akkor is rengeteg pénzről van szó.

A 0,53 százalékos átlagos betéti kamatot nézzük, akkor évente 6,1 milliárd forintot hozna a lekötés, szemben a látra szóló kamatból adódó 2,5 milliárddal. Ha pedig az 1157 milliárd forint betét tulajdonosai utánanéznének a legjobb betéteknek, és 2 százalékon kötnék le, akkor évente - levonások, például kamatadó -  nélkül már 23 milliárd forinttal lennének gazdagabbak. A piacon akadnak 3 százalékos kamatot kínáló betétek is, ennél a kamatnál a fenti 1157 milliárd forintos összeg már évi 34,7 milliárd forintos termel.

Érdemes figyelni!

A betétben történő spóroláskor érdemes a feltételeket tisztázni és átböngészni a konstrukciókat. Nem mindegy, hogy időről időre változó kamatozású betétről van szó vagy egy adott időszakra fix kamatot fizető betétről. Ebből a szempontból fontos, hogy olyan időtávra kössük le a pénzt, ameddig nem kell hozzányúlni.

Azt is tudni kell, hogy mekkora összeg lekötésére mekkora kamatot fizet az adott bank, a bankfiókban vagy az interneten keresztül történő lekötés esetén van-e különbség a kamatban. A jegybank többek között azt tanácsolja, érdemes érdeklődni a banknál, hogy idő előtti kényszerű betétfeltörésnél is jár-e kamat. A hitelintézetek egy részénél nem, de vannak, akik kisebb kamatot (például a látra szóló kamat időarányos részét) ilyenkor is kifizetik.