Az Orbán Viktor vezette kormány még júliusban az energiaügyi veszélyhelyzet bejelentésekor kötelezte a hazai földgázkitermeléssel foglalkozó cégeket, hogy tegyenek lépéseket a magyarországi gáztermelés növelésére. A kabinet augusztusi döntése értelmében az MVM-et is bevonták a folyamat, de a piac legjelentősebb szereplője a Mol Nyrt., amely azt közölte a Napi.hu-val, hogy a hazai kitermelés fokozásához minden iparági szereplőre szükség van.

A társaság jelezte, hogy az amúgy is végrehajtott beruházásaik nélkül évente nagyjából 15-20 százalékkal csökkenne a kitermelt földgáz volumene, „ez a mezők működésének – termeltetésének – a természetes velejárója” – tették hozzá lapunknak küldött válaszukban.

Mol közlése szerint az elmúlt öt évben számos sikeres projektet valósítottak meg.

Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének intenzifikálása valamint az ún. sekélygáz kutatási program. Ennek köszönhetően a termelés csökkenését az elmúlt években 5-10 százalékra szorítottuk vissza, illetve az idei évben várhatóan meg is állítjuk

– tették hozzá.

Mint a Napi.hu-val közölték, iparági szinten a 2 milliárd köbméter éves földgáztermelési célkitűzés ambiciózus, de a megvalósítást nem tartják lehetetlennek. A vállalás azért is fontos, mert a hazai éves gázfogyasztás hagyományos 10 milliárd köbméter körül alakul, amelynek így mintegy ötödét lehetne hazai forrásból fedezni. Sőt, még nagyobb lehet a részarány, mert a magas árak miatt folyamatos a keresletcsökkenés, augusztusban 22 százalék volt a visszaesés.

Komoly beruházásokra van szükség a kitermeléshez

„Ehhez a teljes iparág összefogására, és egy ösztönző-támogató jogszabályi környezetre van szükség. A Mol ehhez felgyorsítja a projektjeit, és 2023-ban összességében 40-50 milliárd forint nagyságrendű beruházást tervez – túlnyomórészt földgázkitermelési projektekre” – válaszolták a várható költségekre vonatkozó kérdéseinkre.

Azt is jelezték, hogy hosszú távon is elkötelezettek a hazai kőolaj- és földgázbányászat mellett, és az elkövetkező években is folytatják a beruházási programjaikat.

A hazai földgázkitermelés jelentősége nőtt az elmúlt időszak energiaválságában. Az orosz gáz árának emelkedése után a hazai, alacsony átvételi díjak fontos elemei a rezsicsökkentésnek, amelyet már így is korlátozott a kormány.