Ha az adóhatóság az ellenőrzésnél adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását – mondta Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda és a PwC Legal ügyvédje.

Nagy lehet a bírság

A bírság mértéke legfeljebb az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 200 százaléka lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok felhasználásával keletkezett.

Ráadásul az adóhatóság jelenlegi gyakorlatában a 200 százalékos bírság alkalmazása gyakori, a befogadott szállítói számlákban felszámított áfalevonási jog megkérdőjelezésekor ez az esetek jelentős részében megtörténik. Sőt az úgynevezett kockázatos adózóknál a bírságalap 260 százaléka is kiszabható, ilyen esetben nincs mód az adóbírság kiszabásának mellőzésére, a bírság mérséklésére sem.

Könnyű kockázatos adózóvá válni manapság

A kockázatos adózóvá való minősítés sem olyan távoli lehetőség az adóhatóság számára, mint azt gondolnánk,  az adózás rendjéről szóló számos esetben lehetőséget ad erre - tette hozzá Szimler Gergő, a PwC Legal ügyvédje.

Azok az adózók érintettek a jogszabály alapján, akik:

  • szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
  • egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott velük szemben;
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát; vagy
  • székhelyük székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

Gyakran tapasztalható az adóhatóság gyakorlatában az is, hogy az adóhatóság több hónapot vagy egymás utáni időszakot ellenőriz ugyanannál az adózónál, majd miután az időrendben első ellenőrzés eredményeként olyan megállapítást tesz, ami „átbillenti” az adózót a kockázatos minősítés kategóriájába, az időrendben későbbi ellenőrzések során szabja ki az adózóval szemben a 260 százalékos bírságösszeget - állapította meg Balog Balázs, a PwC Legal ügyvédje.

Az extrém összegű bírsággal szemben célszerű jogorvoslattal élni, ezen belül megfontolandó az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezése is.