2018 őszén a magyarországi mezőgazdasági cégek óvatos bizakodással néztek a következő fél év elé. Az üzleti környezet némi javulását várták, elsősorban az általános hazai élelmiszerkereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulása miatt - olvasható a kutatásban, mely szerint a hitelhez jutásban is némi könnyebbségre számítottak.

A hazai gazdálkodási környezetet és a világpiaci helyzetet azonban borúlátóan ítélték meg. A piaci várakozások ellentmondásosan alakultak: miközben a válaszadók a belföldön és a külpiacokon is a saját termékeik iránti kereslet csökkenésére számítottak, aközben minden termékcsoportnál az eladási árak emelkedését várták, különösen a szántóföldi növények esetében.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

A válaszadók szerint az elmúlt időszakban a szántóföldi növénytermesztés termésátlagai némileg nőttek, de a kertészetben és az egyéb növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás miatt nem. A válaszadók nem tervezték az állatlétszám emelését, sőt a baromfi és a szarvasmarha állomány fogyását jelezték előre. Az agrárvállalkozások csekély létszámemelést terveztek a következő félévre, igaz, az üres álláshelyek száma is alacsony.

A válaszadók 61 százaléka nem tervezett beruházást a következő félévben. Akik mégis, azok közül legtöbben a növénytermesztés gépeit és épületeit akarják fejleszteni. A beruházások finanszírozása során elsősorban saját forrásra kívánnak támaszkodni, másodsorban pedig támogatásokban reménykednek. A bankhitelek iránt mérsékelt az érdeklődés.

Mit hoz a jövő?

Három évre előretekintve a válaszadók a belföldi és a külföldi kereslet növekedésére számítanak, s kedvezően ítélik meg az élelmiszeripar kilátásait is. Emellett az általuk használt földterület kismértékű csökkenését is valószínűsítik. A válaszadók mérsékelt borúlátással ítélték meg az EU Közös Agrárpolitikájában várható reformok hatásait.

A kutatásról

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Agrár kezdeményezésére - az EU módszertanát felhasználva - ez év őszén elkezdte felmérni az agrárvállalkozások üzleti várakozásait. A GKI konjunktúraindexe - az EU gyakorlatának megfelelően - ugyanis nem tartalmazza az agrárvállalkozások várakozásait. A GKI ezért az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának megbízásából és támogatásával elindított egy félévente ismétlődő (őszi és tavaszi) felmérést a mezőgazdasági termelők körében, az uniós felmérés technikáit alkalmazva.

Az OTP-GKI agrárkonjunktúra index a felmérés egyes kérdéseire adott pozitív és negatív válaszok egyenlege. Az index értéke -100, ha minden kérdésre minden válaszadó negatív választ ("sokkal rosszabb") ad, és +100, ha az összes válasz pozitív ("sokkal jobb"). A 2018. őszi, első felmérés során az összes kérdéscsoportot többen ítélték meg optimistán, mint pesszimistán. A válaszadók ugyanakkor bizakodóbbak voltak hosszabb, mint rövid távon, emellett az üzleti környezet tényezőit optimistábban ítélték meg, mint a keresleti és áralakulási elképzeléseket összefogó piaci várakozásaikat. A jövőben az indexek változásai majd azt mutatják, hogy az ágazat szereplőinek bizalma az adott kérdéscsoportban javult, vagy romlott.